Menü

Szíverősítő ételeket a mindennapokba!

Orvosok és kutatók is egyetértenek abban, hogy az étkezés minősége a szervezet egészségének egyik, ha nem a legnagyobb befolyással bíró tényezője. Nem marad ki ebből a szív-és érrendszer sem, melyek konkrét szövettani jellemzőit is képes megváltoztatni a hosszútávon fennálló egészségtelen étkezés (pl. érfal rugalmasságának elvesztése, lerakodások, szívizom köré épülő zsírcsomók, stb.) Ilyenkor jelennek meg a szkeptikusok, és jelentik ki, hogy „márpedig az ő nagyapja is így étkezett, és milyen szép kort megélt”, holott ez legfeljebb a genetikájának volt köszönhető, az étkezés sokkal több különböző befolyással bír a szervezet egészét és időtartamát tekintve.

Ha a szívünkre szeretnénk erősíteni, de a régi jó dolgokról nem lemondani, akkor érdemes néhány finomságot a fő étkezéseink mellé bevonni, melyek leginkább antioxidáns és tápanyagtartalmuk lévén fejtik ki jótékony hatásukat a szív- és érrendszerre.

Ilyenek például a piros és kék gyümölcsök, vagyis a szeder, szőlő, málna, galagonya, áfonya, ribizli, vagy akár az eper is, mivel magas flavonoidokat és antociánt tartalmaznak, és melyek érvédő hatással bírnak. Nem hátrány a bennük található C-vitamin sem, mely segíti a vas felszívódását, ezáltal javítva a vér oxigénszállító képességét.

Szintén jótékony hatással bírnak a csonthéjasok, mint amilyen a mogyoró vagy a pisztácia, magas omega-3 zsírsavuk a szív egészségének megőrzésért igen jó választás, a mandula a koleszterinszint kiegyenlítésében is segíthet. A lenmagolaj szintén omega-3 és omega-6 zsírsavban gazdag, akár salátaöntetként, de egy kanál önmagában is fedezi a napi szükségletet.

A cékla nitráttartalma a szervezetben nitritté, majd nitrogén-oxiddá alakul, ami értágító és vérnyomáscsökkentő hatású. Viszont óvatosan vele, hiszen igen komoly „festőművész” is. Ha pedig már a piros dolgoknál tartunk, érdemes megemlíteni a jó öreg paradicsomot, mivel a zöldségben megtalálható likopin jótékony hatással van a vérkeringésre.

Érdemes nem elfeledkezni a citrusfélékről sem, ráadásul ősz-tél időszakban szezonjuk is van. Magas C-vitamin tartalmukon kívül bioflavonoidokat, például rutint tartalmaznak, melyek az erek védelmében segítenek, belső, kissé kesernyés fehér héjuk pedig pektinben gazdag, ami a koleszterinszintet normalizálja.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?