Az Alzheimer-kór
- Dátum: 2018.09.25., 19:43
- Alzheimer-kór, betegség, butulás, demencia, demens, kezelés, leépülés, plakk, zárvány
Az Alzheimer-kór, vagy röviden AD (Alzheimer’s disease) egy idegrendszeri megbetegedés. A gondolkodás beszűkülése és leépülése, bizonyos kognitív funkciók kiesése és a gyors szellemi visszafejlődés a leginkább jellemző tünetek. A beteg környezete számára bár jól érzékelhetők az előbb felsoroltak, még koránt sem biztos, hogy ha ezek fennállnak, Alzheimer-kórról beszélhetünk. Biztosan megállapítani csak az agy szövettani vizsgálatából lehet. Egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg szövettani képén úgynevezett plakkokat és zárványokat látunk, valamint kisebb és kevesebb barázdát.
Az elmúlt évek adatai alapján egyre többen szenvednek ebben a betegségben. Az előrejelzések és a korábbi tapasztalatok alapján minden 10 évben megduplázódik majd a demens betegek száma. Különösen gyakori az előfordulás a 80 év felettieknél.
Bár a betegség tünetei és diagnosztikája jól ismert, az okáról nem sokat tudunk. Annyi azonban biztos, hogy a genetikai háttérnek nagy szerepe van és a környezeti tényezők, mint például korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség illetve depresszió is fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdekes tény, hogy nem csak immunológiai és anyagcserezavarral kapcsolatos okokat sorakoztatnak fel, hanem szocioökonómiai tényezőket is. Például az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő embereknél ritkábban fordul elő ez a betegség, de a kiegyensúlyozottabb, egészséges táplálkozás is helyet kapott az okok listáján.
Sajnos kezelni a mai napig nem tudják, azonban átmenetileg csökkenthetők a tünetek, ez viszont nem akadályozza meg a betegség súlyosbodását és a folyamatos leépülést. Általában a pontos diagnosztikától számítva 3-10 év a várható túlélés. Nem csak a beteget, de a hozzátartozókat, gondozókat is megviseli a betegség, hiszen nem csak az egyik legköltségesebb kórkép, de szellemileg is megterhelő a kezelése.
A legújabb kezelési stratégiát 2016-ban dolgozta ki Dale Bredesen, egy kaliforniai egyetem professzora. Meglepően sok olyan pont szerepel a tervezetben, ami nem igényel kifejezetten orvosi beavatkozást. A melatonin, metilkobalamin, D3-vitamin, halolaj és Q10-koenzim mellett olyan dolgok szerepelnek a kezelés leírásában, mint például a szénhidrátok eltávolítása az étrendből, több zöldfőzelék és gyümölcs fogyasztása, napi 7-8 óra alvás vagy a napi kétszeri meditálás, illetve jóga.
Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?
Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.
A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?
A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.
Generációk találkozása a munkahelyen
A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei
A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.
A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek
A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.