Menü

Az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór, vagy röviden AD (Alzheimer’s disease) egy idegrendszeri megbetegedés. A gondolkodás beszűkülése és leépülése, bizonyos kognitív funkciók kiesése és a gyors szellemi visszafejlődés a leginkább jellemző tünetek. A beteg környezete számára bár jól érzékelhetők az előbb felsoroltak, még koránt sem biztos, hogy ha ezek fennállnak, Alzheimer-kórról beszélhetünk. Biztosan megállapítani csak az agy szövettani vizsgálatából lehet. Egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg szövettani képén úgynevezett plakkokat és zárványokat látunk, valamint kisebb és kevesebb barázdát.

Az elmúlt évek adatai alapján egyre többen szenvednek ebben a betegségben. Az előrejelzések és a korábbi tapasztalatok alapján minden 10 évben megduplázódik majd a demens betegek száma. Különösen gyakori az előfordulás a 80 év felettieknél.

Bár a betegség tünetei és diagnosztikája jól ismert, az okáról nem sokat tudunk. Annyi azonban biztos, hogy a genetikai háttérnek nagy szerepe van és a környezeti tényezők, mint például korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség illetve depresszió is fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdekes tény, hogy nem csak immunológiai és anyagcserezavarral kapcsolatos okokat sorakoztatnak fel, hanem szocioökonómiai tényezőket is. Például az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő embereknél ritkábban fordul elő ez a betegség, de a kiegyensúlyozottabb, egészséges táplálkozás is helyet kapott az okok listáján.

Sajnos kezelni a mai napig nem tudják, azonban átmenetileg csökkenthetők a tünetek, ez viszont nem akadályozza meg a betegség súlyosbodását és a folyamatos leépülést. Általában a pontos diagnosztikától számítva 3-10 év a várható túlélés. Nem csak a beteget, de a hozzátartozókat, gondozókat is megviseli a betegség, hiszen nem csak az egyik legköltségesebb kórkép, de szellemileg is megterhelő a kezelése.

A legújabb kezelési stratégiát 2016-ban dolgozta ki Dale Bredesen, egy kaliforniai egyetem professzora. Meglepően sok olyan pont szerepel a tervezetben, ami nem igényel kifejezetten orvosi beavatkozást. A melatonin, metilkobalamin, D3-vitamin, halolaj és Q10-koenzim mellett olyan dolgok szerepelnek a kezelés leírásában, mint például a szénhidrátok eltávolítása az étrendből, több zöldfőzelék és gyümölcs fogyasztása, napi 7-8 óra alvás vagy a napi kétszeri meditálás, illetve jóga.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.