Az Alzheimer-kór
- Dátum: 2018.09.25., 19:43
- Alzheimer-kór, betegség, butulás, demencia, demens, kezelés, leépülés, plakk, zárvány
Az Alzheimer-kór, vagy röviden AD (Alzheimer’s disease) egy idegrendszeri megbetegedés. A gondolkodás beszűkülése és leépülése, bizonyos kognitív funkciók kiesése és a gyors szellemi visszafejlődés a leginkább jellemző tünetek. A beteg környezete számára bár jól érzékelhetők az előbb felsoroltak, még koránt sem biztos, hogy ha ezek fennállnak, Alzheimer-kórról beszélhetünk. Biztosan megállapítani csak az agy szövettani vizsgálatából lehet. Egy Alzheimer-kórban szenvedő beteg szövettani képén úgynevezett plakkokat és zárványokat látunk, valamint kisebb és kevesebb barázdát.
Az elmúlt évek adatai alapján egyre többen szenvednek ebben a betegségben. Az előrejelzések és a korábbi tapasztalatok alapján minden 10 évben megduplázódik majd a demens betegek száma. Különösen gyakori az előfordulás a 80 év felettieknél.
Bár a betegség tünetei és diagnosztikája jól ismert, az okáról nem sokat tudunk. Annyi azonban biztos, hogy a genetikai háttérnek nagy szerepe van és a környezeti tényezők, mint például korábbi fejsérülések, magas vérnyomás, cukorbetegség illetve depresszió is fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét. Érdekes tény, hogy nem csak immunológiai és anyagcserezavarral kapcsolatos okokat sorakoztatnak fel, hanem szocioökonómiai tényezőket is. Például az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetben lévő embereknél ritkábban fordul elő ez a betegség, de a kiegyensúlyozottabb, egészséges táplálkozás is helyet kapott az okok listáján.
Sajnos kezelni a mai napig nem tudják, azonban átmenetileg csökkenthetők a tünetek, ez viszont nem akadályozza meg a betegség súlyosbodását és a folyamatos leépülést. Általában a pontos diagnosztikától számítva 3-10 év a várható túlélés. Nem csak a beteget, de a hozzátartozókat, gondozókat is megviseli a betegség, hiszen nem csak az egyik legköltségesebb kórkép, de szellemileg is megterhelő a kezelése.
A legújabb kezelési stratégiát 2016-ban dolgozta ki Dale Bredesen, egy kaliforniai egyetem professzora. Meglepően sok olyan pont szerepel a tervezetben, ami nem igényel kifejezetten orvosi beavatkozást. A melatonin, metilkobalamin, D3-vitamin, halolaj és Q10-koenzim mellett olyan dolgok szerepelnek a kezelés leírásában, mint például a szénhidrátok eltávolítása az étrendből, több zöldfőzelék és gyümölcs fogyasztása, napi 7-8 óra alvás vagy a napi kétszeri meditálás, illetve jóga.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.