Kiegészítők edzéshez
- Dátum: 2018.09.08., 08:27
- dietetikus, edzés, egészség, egészségügy, étrendkiegészítő, fehérje, fogyasztó szer, por, rost, testépítés, testmozgás, vese, vitamin
Nem feltétlen kell vegyésznek vagy dietetikusnak lenni ahhoz, hogy nagyjából átlássuk az edzéshez, illetve testépítéshez kapható étrendkiegészítők tárházát. Először is jól végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e rá, avagy sem. Mennyit és milyen sűrűn edzünk, mi a célunk a testmozgással. Egészséges életmódra szeretnék áttérni, vagy inkább komolyan foglalkozni a testépítéssel? Alapvetően a heti 2-3 alkalommal végzett közepes intenzitású edzés mellé nem szükséges étrendkiegészítőket szednünk, ha csak az egészségünk megőrzése, illetve testünk formában tartása a cél, ugyanis a szervezet, ha a táplálkozással megfelelő mennyiségű fehérjét, rostot, vitaminokat és egyebeket viszünk be, tökéletesen ellátja a feladatát.

Természetesen vitaminokat, ásványi anyagokat, esetleg magnéziumot szedhetünk bármikor, hiszen nehéz ezekben az anyagokban gazdag étrendet összeállítani, ráadásul ezek a mozgás mennyiségétől és a mozgásformától függetlenül szükségesek egy kiegyensúlyozott életmódhoz. A kérdésesebb témakör inkább a különböző fehérjeporok, „fogyasztó” szerek és más tömegnövelő szerek használata.
Azért tettem idézőjelbe a fogyasztó szereket, mivel sokan még ma sem látják be, hogy a fogyásra nincs univerzális csodaszer. Mindenki szervezete egyedi és különleges, kinek erre, kinek arra van szüksége a fogyáshoz, de biztosan nem tablettákra. Itt most tekintsünk el a nem egészséges állapotoktól, mint például a pajzsmirigy alulműködés vagy a cukorbetegség egyes fajtái. Indokolt esetben szükség lehet gyógyszerre a plusz kilók leadásához, azonban ennek megállapítása mindig az orvos feladata.

Na de mi a helyzet a legkedveltebb étrendkiegészítőkkel; a fehérjékkel? Nem hangzik károsnak, mi baj lehetne belőle, ha az ember tiszta formában bevisz a szervezetébe egy kis pluszt? Igazándiból nem közvetlenül „káros” az, ha valaki feleslegesen fogyaszt ilyen dolgokat. Viszont itt a feleslegesen van a hangsúly. Különböző kutatásokban kimutatták, hogy átlagos mennyiségű edzés mellett az izomépítéshez bőven elegendő a táplálékkal bevitt fehérjemennyiség, vagyis, ha mi ezen felül viszünk a szervezetünkbe fehérjét ezekkel a kiegészítőkkel, akkor azt a szervezet kiválasztja és eltávolítja, magyarul kipisiljük. Ez azért nem jó, mert a vese így többet dolgozik a kelleténél és ez későbbiekben egészségügyi problémákhoz is vezethet, ráadásul az erre fordított összeget is tulajdonképpen feleslegesen költöttük el.
Ugyan ez a helyzet a rosttal és az egyéb kiegészítőkkel. Ha a táplálkozásunk rendben van és nem tervezünk a következő Mr. vagy Miss. Universe lenni, valószínűleg felesleges ilyen szereket fogyasztanunk. Ha mégis szeretnénk valamivel segíteni az edzést és a fejlődésünket, nem árthat konzultálni egy dietetikussal vagy egy orvossal, aki alapos vizsgálat és az edzéstervünk ismerete fényében szakszerű tanácsot tud adni ezzel kapcsolatban.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.