Mi köze a káromkodásnak az egészséghez?
- Dátum: 2018.08.10., 09:03
- Varga Ágnes Kata
- egészség, feszültség, feszültség-levezetés, hatás, inger, káromkodás, környezet, lélek, megőrzés, psziché, pszichológia, stressz, trágár, tűréshatár
A káromkodás – amellett, hogy nem túl elegáns – nagy hatással van ránk és környezetünkre. Ha valaki csúnyán beszél, az néhol elég negatív képet fest magáról, az emiatt való szorongás pedig káros. De nem ez a legfőbb alakító tényező az életünkben. A feszültség-levezetésnek sok módja van, de a változatos módon való káromkodás, ha még kiabálás is társul hozzá, az egyik legegyszerűbb fajtája. Egy kiadós veszekedésnek nagy valószínűség szerint része lesz pár keresetlen szó, még ha nem is szitkozódásra használják. Sokan azt gondolják, hogy trágár módon kifejezni a véleményüket sokkal egyszerűbb és érthetőbb, mint annak cizellált változata. Nos, ha valaki ettől érzi jól magát, mit árthat vele, nem igaz? Igazság szerint nem igaz.
A stressz felgyülemlésében nagy szerepe van a környezetünkből felénk áramló ingereknek. Ha ezek az ingerek eltérnek a mi tűréshatárunktól, akkor az befolyásolja a hangulatunkat. Vannak, akik nehezen tűrik, ha kiabálnak velük, mások pedig meg sem rezzennek tőle. Vannak, akik a halk, érzelmes problémamegoldást rosszabbul viselik, mint a hangos, tányértörős, ajtócsapkodós veszekedéseket. És vannak, akiknek bevallottan szükségük van arra, hogy kicsússzon néhány keresetlen szó.

Az egészségünk titka ebben az esetben a tudatosság. Még akkor is, ha nem tűrjük a káromkodást, tudatosítanunk kell magunkban, hogy ezek csak szavak, amelyek a másik ember könnyebb kifejezőképességét segítik elő. Ha pedig a másik táborhoz tartozol, és könnyebben elhagyja ez-az a szádat, akkor se aggódj. Természetesen egy ideális világban nem kellenek ilyen szavak ahhoz, hogy nyugalom árasszon el bennünket, de tudjuk, hogy ez nem így van. Néha muszáj kiengednünk azt, ami felgyülemlett, mert ha nem tesszük, vagy nem a megfelelő módon, akkor a könnyen tartós stresszhez vezethet, ami pedig kialakíthat alvászavarokat, rossz szokásokat, mint például a körömrágás, vagy hozzájárulhat a súlyváltozásunkhoz.
A legfontosabb, ami kapcsolódik a káromkodáshoz, az egy megállapítás, miszerint a környezet ingerei mindenkiből mást váltanak ki. Ha szorongást vált ki belőled egy-két csúnya szó, akkor te is igyekezz úgy hozzáállni a dolgokhoz, hogy ne okozzanak neked kellemetlenséget. Ha pedig csak növelik a benned lévő stresszt, próbáld valahogy levezetni, lehetőleg úgy, hogy másban ne kelts hasonló érzést. És persze óvatosan a szavakkal, mert súlyuk van, még ha nem is gondolunk bele.
szerző: Varga Ágnes Kata
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.