A zene hatása egészségünkre
- Dátum: 2018.07.31., 21:54
- Varga Ágnes Kata
- dallam, egészség, egyszerű, feszültség, feszültség-levezetés, gitár, hangszer, hatás, izgalom, lélek, mozgás, psziché, pszichológia, rendszer, stressz, szintetizátor, test, zene
Az életünk fontos részét képezi a zene, néha úgy, hogy nem is tudunk róla. Hallgatjuk otthon, néha munkahelyen, ebédszünetben, úton, és közben rengeteg dolgot tanulunk meg kifejezni általa. Ha felcsendülnek kedvenc dallamaink, megváltozik a hangulatunk, felkapjuk a fejünket, néha még táncra is perdülünk. A szórakozás rengeteg fajtájához a zenén keresztül vezet az út.
De nemcsak szórakozhatunk rajta keresztül. Az egyik legjobb feszültségoldás ugyanis a zenehallgatás vagy a zenélés. A stressztől megszabadulni sokféleképpen lehet, nagyon sokan rádiót hallgatnak, vagy elindítanak egy lemezt, hogy a vágyott nyugalmat elérjék. Ha, ezt napi rendszerességgel, állandóan megteszik, akkor hosszútávon ennek számos előnyét élvezhetik. Az egyik a nyugodtabb alvás, a másik az alacsonyabb vérnyomás. Természetesen ez nem feltétlenül jelent minden problémára gyökeres megoldást, és gyógymódot sem egy régóta fennálló betegségre. Mindenesetre, a megelőzésben rendkívül hasznos a zene, nem beszélve arról, hogy ha a belső feszültségünktől sikerül megszabadulni, annak fizikai eredményei is lesznek. Súlyproblémák esetén a zenével való elmélyült foglalkozás például helyettesítheti a „stresszevést”, ami hosszú távon akár súlyvesztéshez is vezethet. Ha pedig fokozni szeretnénk a zene stressz-csökkentő hatását, akkor kombináljuk valamilyen sporttal, például futással, tánccal, spinninggel, aerobikkal, zumbával, vagy bármivel, ami rendszeres és intenzív mozgással jár, és zenével párosulva segít kiadni magunkból a mindennapok izgalmait.
A hangszeren való játék nem való mindenkinek, de vannak olyan egyszerűbb alapok, amelyet az ember a saját szórakozására is kipróbálhat, például ismertebb dallamokat lejátszani szintetizátoron, vagy néhány könnyebb akkordot megtanulni gitáron nem olyan megterhelő, mégis leköti a felesleges energiákat, maga a cselekvés pedig dopamint szabadít fel, amelytől az ember jobban érzi magát, esetleg hasznosabbnak látja a napi tevékenységeit.
A zene tehát, akár hallgatjuk, akár mi kreáljuk, jó hatással van lelki egészségünkre, ezáltal segít elkerülni néhány pszichés eredetű testi betegséget. Úgyhogy érdemes minden nap időt fordítani a zenére, akár rövid ideig is kizárólagosan arra figyelni, és élvezhetjük a szórakoztató, esztétikai igényeinket kielégítő zene élettani hatásait is.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.