Menü

A szénsavas üdítők hatása a szervezetre

Hiába tudjuk, hogy az egészséges életmódba nem illeszthetőek bele a szénsavas, cukros üdítők, ettől függetlenül mégis látjuk, hogy roskadásig állnak a boltok polcain a különböző ízű és márkájú italok. Az manapság már nem titok, hogy a cukorra hogyan reagál a szervezetünk, de a többi hatásról is érdemes tudomást szerezni.

Foszforsav

A szénszavas üdítők savanyúságát foszforsavval kompenzálják általában, mely nagy mennyisében a szervezetben megköti a kálciumot, amely így nem tud felszívódni. Márpedig tudjuk, hogy a kálcium, igen komoly szerepet játszik a csontképződésben. Néhány kutatás kimutatta, hogy sokkal gyakoribb a tinédzserek körében a csonttörés a szénsavas üdítőt rendszeresen fogyasztók körében, mint nem így tevő társaiknál.

Dehidratáltság

A szénsavas üdítők szinte mindegyike tartalmaz koffeint, ami nem csak az éberségünkért felelős, de a szervezetre vízhajtóként hatnak. Szomjúság érzetünket, csak pillanatokig csillapítja, igazából sokkal inkább szárít. Ihatjuk literszámra, a megfelelő hidratáltságot nem érhetjük el vele.

Májkárosodás

A cukros üdítők elhízáshoz vezethetnek, sokszor épp ezért mesterséges édesítőszerrel ízesített típusait vesszük kézbe. Bár ,így a cukor káros hatásaitól megvédjük a szervezetet, viszont az édesítőszerek bontásáért a máj komoly feladatot végez. Hosszú távon a folyamatos megterheléstől májkárosodás és zsírbontási problémák is létrejöhetnek.

Mi a helyzet a bubis vízzel?

A szénsavas ásványvíz esetén, nem állapítottak meg specifikus károsító hatásokat eddig még, azonban a refluxosok és a gyomorsav túltengéssel élők jobb, ha hanyagolják. Szintén vannak arról vélemények, hogy vese károsodásában szerepet játszik a túlzott bevitel, de erre- egyelőre- semmilyen konkrét, orvosi bizonyíték nincs. A bubis víz, azonban segítheti az emésztést, ezért érkezés után kellemes hatással van a szervezetre. Edzés után, azonban jobb kerülni, mivel telít és puffaszt, és annak illúzióját adja, hogy elég vizet ittunk, mely enyhe kiszáradáshoz is vezethet.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.