Menü

A depressziót (f)okozó belső tényezők

A belső tényezők jelen esetben azt jelentik, hogy a beteg testében és elméjében milyen folyamatok, reakciók játszódnak le az egyes eseményekre, illetve milyen állapotot alakít ki magában. A gondolatok fontos befolyásoló elemei a hangulatunknak. Ha pozitív gondolatokat árasztunk magunkból, előbb-utóbb a hangulatunk hozzá fog módosulni, ám ez fordítva is igaz.

Az egyik legnegatívabb belső érzés: a magány. Ez szoros összefüggésben a társas kapcsolatokkal, de nem fedi le azt teljesen. Előfordul, hogy az ember körül van véve emberekkel, mégis egyedül érzi magát. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy túlságosan különbözőnek érzi magát, nem ért egyet a barátaival, vagy úgy érzi, a kapcsolatai csupán felületesek. Ezen leginkább az őszinte beszélgetések és a többiek felé nyitás tud segíteni.

A másik kockázati tényező: az önértékelési zavarokból adódik. Hiszen, akinek önbizalomhiánya van, nehezen tud saját magával kibékülni, az könnyen esik bele az önostorozás hibájába, és ebből fakadóan könnyen el is vágja magát a társaságtól. Az elzárkózás, pedig könnyen sodorja depresszióba az embert. Ha pedig valaki túlságosan is önmaga megszállottja, előfordulhat, hogy saját maga üresíti ki az életét. A narcisztikus személyeket a társaság sokszor kitaszítja magából, ami szintén megemészthetetlen traumát okoz a pszichének. Mindkét önértékelési probléma könnyen vezethet magányhoz vagy depresszióhoz, és mindkét esetben érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha az egyén nem érzi magát depressziósnak.

A listát- várható módon- egy trauma elszenvedése vezeti. Egy szakítás, haláleset, munka elvesztése, betegség, kilakoltatás, és még sok mindennel tudnánk folytatni. Ezekre az eseményekre ugyanis a test fizikai tünetekkel is reagál, majd ha a megzuhanás tartós lesz, a depresszió is testi tünetekkel jár. Ha az ember képes is feldolgozni, szép lassan, az esemény okozta traumát, előfordulhat, hogy a testi tünetek enyhítése érdekében gyógyszerekre szokott rá, vagy elkezdett dohányozni, alkoholt fogyasztani, kényszeresen enni, vagy valami olyan pótcselekvést folytatni, ami eltereli a figyelmét. Tehát, ha bárkit trauma ér, érdemes a lehetőségeihez mérten pszichológus tanácsát és segítségét kérni a feldolgozáshoz, hogy mindenféle káros következmény elkerülhető legyen.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.