Észak nem felejt
- Dátum: 2018.07.08., 19:55
- Vass Attila
- antropógia, chti, család, Dany Boon, film, filmajánló, francia, komédia, önéletrajzi, szóvicc, tájszólás
Nord-Pas-De-Calais kemény hely. Franciaország méltán nem ismert része. Hideg van és mindenki egy sajátos helyi dialektusban karattyol, érthetetlenül. Dany Boon, közismert francia komikus szülőföldje ez a táj, a maga sajátos humorával és bájával.
Az erősen önéletrajzi Vissza a gyökerekhez a párizsi karrierista és a vidéki suttyó családja közti ellentétet hivatott bemutatni. A főszereplő, forgatókönyvíró, rendező Boon, ezúttal nem fogja vissza magát. Szóviccek özönével árasztották el a vásznat. Azonban, a várt siker elmaradt. Igaz, a bő ötmiliós francia nézőszám szép teljesítmény, de az előzményfilmje (Bienvenue chez les ch’tis) több húsz (!) milliós eladott jegyszámát nem tudta hozni. A várakozás igen nagy volt, a téma roppant érdekes. A színészek tökéletesen beszélnek, csak sajnos a sztori átélhetősége nem a legjobb.
Sok helyen, szabályosan, (franciául is) feliratozni kéne a filmet, a tájszavak miatt. Aki teheti, feltétlenül eredeti nyelven nézze meg, adják is pár moziban így. Sokkal jobban kijönnek a szóviccek és a hangulat. Habár, a magyar nyelvű előzetes ígéretes, de nem tud olyan szóbeli disszonanciát visszaadni, mint az eredeti. Amúgy is, mindenkinek van ciki a családjában ,vagy épp távol kezdet új életet. Aki járt már a galloknál tudja, mennyire érzékenyek arra, ha nem értenek egy számukra idegen nyelvet. Ez a hatás itt elidegenítőleg hat, és jócskán tépázza a francia egót is. Egy szóval nagyon vicces, csak túl van tolva a chti beszéd és a rendes diskurzusok aránya.
A mellékszereplők közül, azért jó páran odateszik magukat. Visítva lehet, például az egykori csetlő-botló „magas szőkén” Pierre Richardon derülni. Remek -a film utáni megszokott- bakiparádé is. A mű egységes, pozitív nagyon franciás végkifejlettel. Kicsit trükkösen inkább a chti közösségnek szól sem, mint a Boon kiváló helyzetkomikusi vénájáról. Azonban, a főhős balesete utáni amnéziás alakítása, már-már a híres komikus elődöket kísérti. A viccet félretéve, ha egy intelligens komédiára vágyunk, amely különleges bepillantást ad egy nálunk ismeretlen közösség életébe, bátran tegyünk egy próbát.
/Szerző: Vass Attila/
A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?
A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.