Menü

5 tévhit az érzelmi intelligenciáról

Az érzelmi intelligencia mostanában felkapott fogalom. Azonban, a köztudatban kissé elferdítve került bele a meghatározás. A cikkből kiderül, hogy mi is pontosan az EQ és mi az, aminek nem sok köze van hozzá.

Lássuk a tévhiteket!

1/Az EQ egyenlő a szuperérzékenységgel vagy azzal, hogy nagyon empatikus vagy.

Az empátia is része a magas EQ-nak, azonban emellett még a képesség magasabb szintű önszabályozásra, önmotiválásra, konfliktuskezelés, stresszkezelés, optimizmus, önérvényesítés. Vagyis nem egyenlő azzal, ha mondjuk, a másinak rossz kedve van, akkor ráhangolódok és megértem. Ez is benne van, de utána elhatárolódok tőle és képes vagyok madártávlatból is ránézni a helyzetre. Nem az érzelmek elhatalmasodását jelenti, hanem éppen azt, hogy megtanulunk bánni az érzelmekkel ,és a megfelelő helyzetben a megfelelő érzelmi reakciót adni.

2/Az IQ szintje ugyanolyan magas, mint az EQ szintje.

Egy bizonyos sávban valóban együtt mozog a két intelligencia mutatószám, azonban akiknek különösen magas az iQ-juk, azok hajlamosabbak később kevésbe jól kezelni az érzelmeiket. Elválik az érzelem és értelem.

3/Az magas EQ-val rendelkező emberekkel bármit meg lehet tenni, mert hagyják.

Az érzelmileg intelligens ember nem bántó, de nem is azt jelenti, hogy nem védi meg magát, vagy másokat egy adott helyzetben. Csak pontosan érzi azt a határt, ahonnan egy adott reakció, már agressziónak számítana. Lehet, hogy felemeli a hangját, vagy kikér magának dolgokat. Vagyis nem kell mindent eltűrni annak, aki kiemelkedő EQ-val rendelkezik.

4/Egy szociopata/pszichopata nem lehet érzelmileg intelligens.

Azt gondoljuk, hogy a szociopaták vagy pszichopaták érzelmi vademberek. Pedig ez nem így van, nagyon is jól ismerik az érzelmeket. Sőt! Néha jobban is, mint egy antiszociális személyiségzavarral nem rendelkező ember. Például, remekül használják a széles érzelmi repertoárjukat manipulálásra. Tehát, rájuk az ember érzelmi vezérlőrendszerének széleskörű ismerete nagyon is jellemző.

5/A magas EQ-jú ember, jobban meg tudja élni az érzéseit, mint mások.

Nem jobban, csak tudatosabban! Egy magas EQ-val rendelkező ember tudatosabb az érzelmeire. Nem hagyja, hogy az érzelmei elsodorják!

Nem azt mondja, hogy: „Mérges vagyok rád, mert megint széthagytad a ruháidat!”. Hanem azt: „Dühös vagyok a rendetlenség miatt, mert van ebben valami, ami engem a helyzetben zavar és bennem zavart okoz és lehet, hogy rajtad töltöm ki a dühömet!”

Ebben a helyzetben megláthatjuk a részelemeket. :"Hogy zavar a rendetlenség. Neked már mondtam, hogy zavar és hogy mégis csinálod, az azt jelenti, hogy nem vagyok neked elég fontos. Ha nem vagyok neked elég fontos, akkor nem is szeretsz eléggé. Vagyis tulajdonképpen lebecsülsz engem azzal, hogy széthagyod a ruháidat és nem tartasz eléggé szerethetőnek és el fogsz hagyni. Korábban is megtörtént már ez velem, ezt pedig nem akarom! Ezért dühös leszek rád, mert megjeleníted ezt a félelmemet."

Ugyanakkor, lehet a másik ember csak egyszerűen figyelmetlen volt, vagy számára ez nem akkora dolog és nem azt jelenti, hogy ne szeretné a partnerét. Ha a másik ember szemén át is tudom látni magam, vagy elfogadok alternatív megoldási lehetőségeket, azzal lehet, hogy elkerülök egy veszekedést, amiből, ha több van, akkor később valóban ahhoz vezethet ( az állandó feszültség a konfliktusok miatt) , hogy nem szeretek a másikkal lenni és megszűnik a szeretetkapcsolat.

Tehát a jövőben, ha magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberre gondolunk, akkor ne egy érzelmileg labilis nő képe vetüljön képzeletbeli képernyőnkre, hanem egy olyan ember, aki ura az érzéseinek és hangulatának és képes más érzéseit és hangulatát is megérteni.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

Növények, melyek elűzik a kullancsokat

Egyre több embert fertőz meg a kullancs terjesztette halálos kór hazánkban. Tavaly az év első felében még jóval kevesebb esetet regisztráltak. A Lyme-kórt, amelyet egyes kullancsfajok terjesztenek, egyre több embernél mutatták ki hazánkban.

Fiókát találtam! – Mikor mentsünk, mikor ne?

Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, ilyenkor rengeteg bejelentést kapnak a madármentők a segítségre szoruló madarakról. A legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb elengedjük őket!