Menü

Sorozatfüggőség

A sorozatfüggőségnek ugyanolyan pszichés tünetei vannak, mint az egyéb, tudományos értelemben vett függőségnek, de testi tünetekben jelentősen eltér azoktól. Ha az ember ragaszkodik a kedvenc sorozatához, és szereti mindig időben megnézni az új részeket, az még nem jelent okot az aggodalomra. A probléma mindig a túlzásban rejlik.

Ha már kaptad magad azon, hogy nem bírsz ki egy napot sem a sorozatod nélkül, vagy mondtál már le programot azért, hogy inkább megnézhess egy epizódot a tévében, akkor viszont ideje elgondolkodni. Az emberi kapcsolatok hanyagolása, a káros tevékenység rendszeressé, egyre gyakoribbá tétele az alkoholizmus és a dohányfüggőség felismerésének is az első tünetei, ez a sorozatoknál is így van.

Ha úgy érzed, túl nagy szerepet játszik az életedben egy virtuális világ, és elveszi az időt attól, hogy a mindennapos dolgaidat tudd végezni, érdemes fokozatosan leállni vele. Ne nézz meg olyan részeket, amiket már láttál, és naponta egy rész legyen a maximum. Hanyagold a napi egyet akkor, ha aznapra valami más feladatod van: főzés estére, felkészülés egy megbeszélésre vagy vizsgára, találkozó a barátaiddal. Ha tudod tartani ezt a rendszert, az megnyugtató, és bátoríthat arra, hogy tovább csökkentsd a „bevitt” mennyiséget. A fokozatosság titka a lassú, de biztos elhatározás. Ha elég jól csinálod, egy idő múlva az érdeklődés magától elmúlik.

Ha pótló tevékenységet keresel, az mindenképpen legyen valami hasznos. Menj el sportolni a barátaiddal, vagy akár egyedül, tanulj meg valami újat (mondjuk egy nyelvet, vagy gitározni). Ha lekötöd a figyelmedet,és az agyadat átprogramozod, könnyen hasznosíthatod annak aktivitását.

Olvass könyvet! Az érdekes történeteknek a könyvek sincsenek híján. Ha megtalálod az ízlésednek megfelelőt, akkor sokkal gazdagabb élményekben lesz részed, mintha sorozatot néznél.

Természetesen előfordulhat, hogy ez neked nem jó módszer. Ebben az esetben érdemes felkeresni egy szakembert legalább egyszer, aki meg tudja állapítani, mi lenne a leghasznosabb tevékenység a „függőséged” legyőzésére.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.