Menü

Az öregedés – 1. rész

Először érdemes definiálni, hogy mi is az az öregedés. Ez a fogalom az élőlények (szinte) mindegyikére igaz. Talán a következőképp lehet, ezt a megfoghatatlan és szerteágazó dolgot a legjobban megfogalmazni: a reprodukciós érettség elérésétől kezdődő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenés. Másképp is definiálható, például úgy, hogy egy soklépcsős elkerülhetetlen biológiai folyamat, ami a szervezet legyengüléséhez és alkalmazkodóképességének csökkenésévez, végül pedig halálhoz vezet.

Szokás is mondani; az egyetlen elkerülhetetlen dolog az életben: a halál. Valamiért nem szeretünk a halállal foglalkozni és a mondás ellenére igyekszünk elkerülni azt, még ha tudjuk is, hogy ez lehetetlen. Azonban a tudományok egy óriási hányada foglalkozik a témával.Az embert már ősidők óta foglalkoztatja az öregedés és a halál, és napjainkban sincs ez másképp. Rengeteg kutatás irányul az öregedés késleltetésére és megakadályozására, csakúgy, ahogy régen kerestek egyfajta „életelixírt”.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mennyi az ember maximális élettartama? Ezt úgy határozzák meg, hogy a lakosság leghosszabb életű 10%-ának veszik az átlagos élettartamát. Ez jelenleg 115 év.

Az állatvilágon belül a leghosszabb élettartammal a galápagosi elefántteknős rendelkezik; akár 175 évig is elélhet. Utána következik a tokhal, aminél a mért legmagasabb életkor a 82 év, de akár, a hozzánk kicsit közelebb álló pontyot is hozhatnánk példának a maga 50 évével. A homárok kifejlett, a 20 kg-ot is elérő egyedei akár 100 évet is élhetnek, bár erre ritkán van példa.

Az emberek között a jelenlegi csúcstartó Jeanne Calment, aki 1997-ben halt meg 122 éves korában. Persze időnként felbukkannak rejtélyes, magukat 100 évnél sokkal idősebbeknek valló emberek, azonban ez az eset talán hihető, mivel több hírforrás is megerősítette.

Az öregedés hátterében állhatnak genetikai tényezők, azonban az eddigi eredmények szerint csak maximum 30%-ban határozza meg a génállományunk az öregedés ütemét és élethosszunkat. Jó példa erre a bőr, ahol szemmel láthatóan látszanak a környezeti hatások, mind például az UV-sugárzás okozta bőröregedés. Persze, hangsúlyozandó a genetikai meghatározottság, hisz egy barnább bőrű ember kevésbé van kitéve a Nap káros hatásainak, de nagyobb részben a környezeti hatások felelősek az öregedésért.

/Szerző: Balogh Emese/

Ricinusolaj – a házi szépségtrükk, amit nagymamámtól tanultam

Mindig emlékszem, ahogy a nagymamám este, lefekvés előtt egy kis ricinusolajat dörzsölt a szempilláira. Akkor még furcsának találtam ma már tudom, hogy nem véletlenül esküdött rá.

Szemölcsök kezelése – otthoni és orvosi lehetőségek

A bőrünkön lévő szemölcsöket a HPV vírus 70 különböző típusának fertőzése okozza. A leggyakoribb a közönséges szemölcs (főleg ujjakon, kézháton, talpon), de gyakran előfordul a futó szemölcs (arcon, kézháton), az uszodaszemölcs (gyermekeknél a test bármely pontján, felnőtteknél a nemi szervek környékén) és a lógó szemölcs (arcon, nyakon, hónaljban) is.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.