Menü

Az öregedés – 1. rész

Először érdemes definiálni, hogy mi is az az öregedés. Ez a fogalom az élőlények (szinte) mindegyikére igaz. Talán a következőképp lehet, ezt a megfoghatatlan és szerteágazó dolgot a legjobban megfogalmazni: a reprodukciós érettség elérésétől kezdődő progresszív funkcionális kapacitáscsökkenés. Másképp is definiálható, például úgy, hogy egy soklépcsős elkerülhetetlen biológiai folyamat, ami a szervezet legyengüléséhez és alkalmazkodóképességének csökkenésévez, végül pedig halálhoz vezet.

Szokás is mondani; az egyetlen elkerülhetetlen dolog az életben: a halál. Valamiért nem szeretünk a halállal foglalkozni és a mondás ellenére igyekszünk elkerülni azt, még ha tudjuk is, hogy ez lehetetlen. Azonban a tudományok egy óriási hányada foglalkozik a témával.Az embert már ősidők óta foglalkoztatja az öregedés és a halál, és napjainkban sincs ez másképp. Rengeteg kutatás irányul az öregedés késleltetésére és megakadályozására, csakúgy, ahogy régen kerestek egyfajta „életelixírt”.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mennyi az ember maximális élettartama? Ezt úgy határozzák meg, hogy a lakosság leghosszabb életű 10%-ának veszik az átlagos élettartamát. Ez jelenleg 115 év.

Az állatvilágon belül a leghosszabb élettartammal a galápagosi elefántteknős rendelkezik; akár 175 évig is elélhet. Utána következik a tokhal, aminél a mért legmagasabb életkor a 82 év, de akár, a hozzánk kicsit közelebb álló pontyot is hozhatnánk példának a maga 50 évével. A homárok kifejlett, a 20 kg-ot is elérő egyedei akár 100 évet is élhetnek, bár erre ritkán van példa.

Az emberek között a jelenlegi csúcstartó Jeanne Calment, aki 1997-ben halt meg 122 éves korában. Persze időnként felbukkannak rejtélyes, magukat 100 évnél sokkal idősebbeknek valló emberek, azonban ez az eset talán hihető, mivel több hírforrás is megerősítette.

Az öregedés hátterében állhatnak genetikai tényezők, azonban az eddigi eredmények szerint csak maximum 30%-ban határozza meg a génállományunk az öregedés ütemét és élethosszunkat. Jó példa erre a bőr, ahol szemmel láthatóan látszanak a környezeti hatások, mind például az UV-sugárzás okozta bőröregedés. Persze, hangsúlyozandó a genetikai meghatározottság, hisz egy barnább bőrű ember kevésbé van kitéve a Nap káros hatásainak, de nagyobb részben a környezeti hatások felelősek az öregedésért.

/Szerző: Balogh Emese/

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Orrmelléküreg -gyulladás kezelése és tünetei

Az orrmelléküreg-gyulladás, más néven sinusitis, a melléküregekben található nyálkahártyák gyulladását jelenti. A melléküregek maguk közé tartoznak az arcüreg (maxilláris), homloküreg (frontális), rostasejtek (cellulae ethmoidales) és a légcsőcsontok közötti sejtek. Ez a betegség viszonylag gyakori, szinte mindenki legalább egyszer életében átesik rajta.

A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Hűsítő nyári gyógynövények

A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.