UV sugárzás – avagy hogyan védjük bőrünket?
- Dátum: 2018.05.10., 22:09
- bőrbetegség, D-vitamin, nap, napégés, napsugárzás, naptej, SPF, szolárium, UV A, UV B, UV C, UV sugárzás
Napjaink problémája: az egyre erősödő napsugárzás. Bár a napsugárzás mindössze 51 %-a éri el a felszínt, amiből még 10 % visszaverődik, így tehát 41 % az, ami ténylegesen érint minket. Ezt is kettéoszthatjuk szórt és direkt sugárzásra. Mindkét esetben nyáron tetőzik a sugárzás erőssége, azonban a szórt sugárzás mindig gyengébb, mint a direkt.
A Napnak egyaránt vannak káros és áldásos hatásai is. Szükséges a D-vitamin szintézishez, erősíti az immunrendszert, de egyben napégést, bőröregedést és bőrrákot is okozhat, ha nem megfelelően védjük bőrünket.
Mindenkinek ismerős lehet az UV A, UV B és UV C sugárzás, azonban sokszor keverik, vagy tévesen kezelik némelyiket. Az UV A 320 és 400 nm közötti hullámhossz tartományba esik, ez teszi ki a felszínt elérő UV sugárzás legnagyobb hányadát. Ez felel az gyors, azonnali barnulásért, nem okoz leégést, azonban a bőr mélyebb rétegeibe is behatol és felgyorsítja a bőr öregedését. Ezen kívül sokszor az UV A felelős a napallergia, fényekcéma kialakulásáért és közvetve a bőrrákért is. A szoláriumokban is ilyen éri a bőrünket, ezért látszik szinte azonnal, pár perc után az eredmény, azonban a bőr ettől sokkal gyorsabban öregszik. Látjuk tehát, hogy ha nem is feltétlen égünk le, a bőrünk öregedését és esetleges megbetegedését még okozhatja a túlzásba vitt napozás.
Ezzel szemben az UV B sugárzás a 280 és 320 nm közötti tartományba tehető és jelentős részét elnyeli az ózonréteg. Ez felel a napégésért, azonban a hosszan tartó barnulásért is, emellett pedig ez indítja be a D-vitamin termelést és jelentős szerepe van a bőrrák kialakulásában.
Az UV C sugárzásról nem sűrűn hallunk, hiszen ez a 280 nm alatti tartományba eső sugárzás, az ózonrétegnek köszönhetően, nem éri el a földet. Nagy probléma lenne, ha az ózonréteg elvékonyodása miatt mégis elérné, mivel ez a sugárzás sejtroncsoló és rákkeltő hatású.
Na és hogyan védekezhetünk a fentebb említett káros hatások ellen? Természetesen különböző naptejekkel. A naptejeken általában azt nézzük meg, hogy hány faktoros. Ez az SPF-érték, ami a Sun Protection Factor rövidítése. Magyarul annyit tesz, hogy fényvédő faktor. Ez egy olyan szám, ami azt mutatja meg, hogy a használatával hányszoros időt tölthetünk a napon, a krém használata nélküli esethez képest. Fontos azonban a naptejeknek azt a tulajdonságát is megnézni mielőtt megvásároljuk, hogy víz- és izzadásálló-e, fotostabil, azaz nem gyengül a védelme fény és hő hatására, valamint nem okoz-e bőrirritációt. Ha megtaláltuk a tökéletes naptejet, még mindig van egy fontos dolog, amit az emberek nagy része sajnos nem tart be, így a legjobb minőségű naptej sem hatásos.
A naptejeken általában megjelölik az alkalmazandó mennyiséget, ami 2 mg/cm2, ez pedig lefordítva az egész testfelületre kb. 6 teáskanálnyi naptejet jelent. Valóban soknak tűnik, viszont, ha az előírtnál kevesebbet alkalmazunk, a védelem aránytalanul csökken. Ez azt jelenti, hogy ha fele ennyit kenünk magunkra, akkor a védelem nem a felére csökken, hanem akár kétszer, háromszor is gyengébb lehet.
Mi az a reflexológia és miért jó ez nekünk?
Azt a szót mindenki ismeri, hogy reflex, ami egy válasz egy adott ingerre, de mit kezd ezzel maga a reflexológia?
Ferritin: mit árul el a szervezet vasraktárairól?
A minap anyukám laborleletét elemezgettük, melyben a ferritin érték nem volt rendben, ami egy létfontosságú fehérje, a szervezet vasraktározásáért felel. Bár a legtöbben csak egy laborlelet egyik soraként találkoznak vele, az értéke rendkívül sokat elárul az egészségi állapotról. A ferritin segít megérteni, hogy elegendő vas áll-e rendelkezésre a szervezetben, vagy éppen hiány, esetleg túlterhelés áll fenn.
Nem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy gyógyszerszedés mellett az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt. Az etanol nemcsak a máj metabolikus terhelését fokozza, hanem számos hatóanyag farmakokinetikáját is módosítja, különösen antibiotikumok esetében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy más, hétköznapinak számító italok – például kávé, tej vagy gyümölcslé – szintén érdemben befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.
Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?
A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.