UV sugárzás – avagy hogyan védjük bőrünket?

Napjaink problémája: az egyre erősödő napsugárzás. Bár a napsugárzás mindössze 51 %-a éri el a felszínt, amiből még 10 % visszaverődik, így tehát 41 % az, ami ténylegesen érint minket. Ezt is kettéoszthatjuk szórt és direkt sugárzásra. Mindkét esetben nyáron tetőzik a sugárzás erőssége, azonban a szórt sugárzás mindig gyengébb, mint a direkt.

A Napnak egyaránt vannak káros és áldásos hatásai is. Szükséges a D-vitamin szintézishez, erősíti az immunrendszert, de egyben napégést, bőröregedést és bőrrákot is okozhat, ha nem megfelelően védjük bőrünket.

Mindenkinek ismerős lehet az UV A, UV B és UV C sugárzás, azonban sokszor keverik, vagy tévesen kezelik némelyiket. Az UV A 320 és 400 nm közötti hullámhossz tartományba esik, ez teszi ki a felszínt elérő UV sugárzás legnagyobb hányadát. Ez felel az gyors, azonnali barnulásért, nem okoz leégést, azonban a bőr mélyebb rétegeibe is behatol és felgyorsítja a bőr öregedését. Ezen kívül sokszor az UV A felelős a napallergia, fényekcéma kialakulásáért és közvetve a bőrrákért is. A szoláriumokban is ilyen éri a bőrünket, ezért látszik szinte azonnal, pár perc után az eredmény, azonban a bőr ettől sokkal gyorsabban öregszik. Látjuk tehát, hogy ha nem is feltétlen égünk le, a bőrünk öregedését és esetleges megbetegedését még okozhatja a túlzásba vitt napozás.

Ezzel szemben az UV B sugárzás a 280 és 320 nm közötti tartományba tehető és jelentős részét elnyeli az ózonréteg. Ez felel a napégésért, azonban a hosszan tartó barnulásért is, emellett pedig ez indítja be a D-vitamin termelést és jelentős szerepe van a bőrrák kialakulásában.

Az UV C sugárzásról nem sűrűn hallunk, hiszen ez a 280 nm alatti tartományba eső sugárzás, az ózonrétegnek köszönhetően, nem éri el a földet. Nagy probléma lenne, ha az ózonréteg elvékonyodása miatt mégis elérné, mivel ez a sugárzás sejtroncsoló és rákkeltő hatású.

Na és hogyan védekezhetünk a fentebb említett káros hatások ellen? Természetesen különböző naptejekkel. A naptejeken általában azt nézzük meg, hogy hány faktoros. Ez az SPF-érték, ami a Sun Protection Factor rövidítése. Magyarul annyit tesz, hogy fényvédő faktor. Ez egy olyan szám, ami azt mutatja meg, hogy a használatával hányszoros időt tölthetünk a napon, a krém használata nélküli esethez képest. Fontos azonban a naptejeknek azt a tulajdonságát is megnézni mielőtt megvásároljuk, hogy víz- és izzadásálló-e, fotostabil, azaz nem gyengül a védelme fény és hő hatására, valamint nem okoz-e bőrirritációt. Ha megtaláltuk a tökéletes naptejet, még mindig van egy fontos dolog, amit az emberek nagy része sajnos nem tart be, így a legjobb minőségű naptej sem hatásos.

A naptejeken általában megjelölik az alkalmazandó mennyiséget, ami 2 mg/cm2, ez pedig lefordítva az egész testfelületre kb. 6 teáskanálnyi naptejet jelent. Valóban soknak tűnik, viszont, ha az előírtnál kevesebbet alkalmazunk, a védelem aránytalanul csökken. Ez azt jelenti, hogy ha fele ennyit kenünk magunkra, akkor a védelem nem a felére csökken, hanem akár kétszer, háromszor is gyengébb lehet.