Menü

A szaglás és a psziché, avagy van-e boldogságillat?

Sokat hallunk, olvasunk a zenék pszichére ható erejéről, vagy a vizuális élmények bevésődéséről, de a szaglásról kevés szó esik. Talán azért, mert könnyen elsiklunk felette, sokszor még a tudatunkban sem jelenik meg az, hogy éppen illatokat érzékelünk. Pedig nagyon is jelentősek a szagok, mint kémiai ingerek, az emlékek kialakításában.

A szaglás folyamata az érzékeléstől az agykéregben található központba jutásig tart. Magával a szaglással egyidejűleg, több dolog történhet az emberrel. Legtöbbször az éppen érzékelt illat marad a semleges inger, amire nem figyelünk, és az akkor történő esemény helyszíne vésődik be. Ilyenkor a két inger társul, az illathoz pedig tudatunkon kívül a látványt kezdjük el kötni. Ez a felidézéskor jelenik meg, amikor ugyanaz a látvány, magával vonzza ugyanannak az illatnak az érzékelését, noha az a valóságban nem feltétlenül történik meg. Így fordulhat elő az is, hogy bizonyos szagok hatására, bevillannak képek arról a helyről, ahol azokkal korábban találkoztunk.

Ennél sokkal gyakoribb az, amikor érzéseket társítunk a szagokhoz. Ez okozza azt is, hogy bizonyos ételek, meghozzák az étvágyat, mások épp elveszik, hányingert okoznak. Ez az oka annak is, hogy bizonyos szagokat különbözőképpen ítélünk meg: a dohány illatot valaki szereti, mert kellemes emléket kapcsol hozzá, más undorodik tőle, mert valamikor már okozott neki kellemetlenséget. Ezek a folyamatok nem irányíthatók, nem is befolyásolhatók, de észrevehetők és tudatosíthatók.

Ha tehát az első szerelmünk illata még mindig intenzíven él az emlékeinkben, és heves szívdobogást vált ki, igyekezhetünk azt elkerülni, esetleg egy másik embert, helyzetet kapcsolni hozzá. Idővel a szaglás ingerküszöbe is megnő, és az egyes illatok kis dózisban már nem váltják ki ugyanazt a hatást belőlünk.

Az ember a kedvenc parfümjéhez, tusfürdőjéhez, illatosítójához éppen emiatt is ragaszkodik. Hiszen az illatok által jeleníti meg a saját személyiségét, és ilyen módon tudja elérni, hogy az adott illatot mások is őhozzá kössék. A kellemes illatú embereket kellemesebb személyiségűnek, igényesebbnek és vonzóbbnak tartjuk. Illatok által mély benyomást tudunk tenni ésszerű keretek között. Az ember lelki egészségére a finom illatok jó hatással vannak, örömet okoznak neki, pozitív irányba változtatják meg a hangulatát. Ugyanez másképpen is működik: az éppen készülő sütemény illata meleg érzéssel tölt el, mert a nagymamára emlékeztet, a fenyőillat a karácsonyra, a víz illata egy korábbi nyaralásra, a vattacukor illata a vásárra, amiben gyerekkorunkban voltunk.

Az illatok és a hozzájuk társított emlékek ténye vitathatatlan, de odafigyeléssel és minimális tudatossággal, akár irányíthatjuk is a belőlünk kiváltott érzelmeket. Persze magunkat becsapni sem érdemes, hiszen pont a váratlanság, a tudattalanság és az irracionalitás miatt olyan csodálatos a szaglás és a psziché kapcsolata.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.