Menü

A szaglás és a psziché, avagy van-e boldogságillat?

Sokat hallunk, olvasunk a zenék pszichére ható erejéről, vagy a vizuális élmények bevésődéséről, de a szaglásról kevés szó esik. Talán azért, mert könnyen elsiklunk felette, sokszor még a tudatunkban sem jelenik meg az, hogy éppen illatokat érzékelünk. Pedig nagyon is jelentősek a szagok, mint kémiai ingerek, az emlékek kialakításában.

A szaglás folyamata az érzékeléstől az agykéregben található központba jutásig tart. Magával a szaglással egyidejűleg, több dolog történhet az emberrel. Legtöbbször az éppen érzékelt illat marad a semleges inger, amire nem figyelünk, és az akkor történő esemény helyszíne vésődik be. Ilyenkor a két inger társul, az illathoz pedig tudatunkon kívül a látványt kezdjük el kötni. Ez a felidézéskor jelenik meg, amikor ugyanaz a látvány, magával vonzza ugyanannak az illatnak az érzékelését, noha az a valóságban nem feltétlenül történik meg. Így fordulhat elő az is, hogy bizonyos szagok hatására, bevillannak képek arról a helyről, ahol azokkal korábban találkoztunk.

Ennél sokkal gyakoribb az, amikor érzéseket társítunk a szagokhoz. Ez okozza azt is, hogy bizonyos ételek, meghozzák az étvágyat, mások épp elveszik, hányingert okoznak. Ez az oka annak is, hogy bizonyos szagokat különbözőképpen ítélünk meg: a dohány illatot valaki szereti, mert kellemes emléket kapcsol hozzá, más undorodik tőle, mert valamikor már okozott neki kellemetlenséget. Ezek a folyamatok nem irányíthatók, nem is befolyásolhatók, de észrevehetők és tudatosíthatók.

Ha tehát az első szerelmünk illata még mindig intenzíven él az emlékeinkben, és heves szívdobogást vált ki, igyekezhetünk azt elkerülni, esetleg egy másik embert, helyzetet kapcsolni hozzá. Idővel a szaglás ingerküszöbe is megnő, és az egyes illatok kis dózisban már nem váltják ki ugyanazt a hatást belőlünk.

Az ember a kedvenc parfümjéhez, tusfürdőjéhez, illatosítójához éppen emiatt is ragaszkodik. Hiszen az illatok által jeleníti meg a saját személyiségét, és ilyen módon tudja elérni, hogy az adott illatot mások is őhozzá kössék. A kellemes illatú embereket kellemesebb személyiségűnek, igényesebbnek és vonzóbbnak tartjuk. Illatok által mély benyomást tudunk tenni ésszerű keretek között. Az ember lelki egészségére a finom illatok jó hatással vannak, örömet okoznak neki, pozitív irányba változtatják meg a hangulatát. Ugyanez másképpen is működik: az éppen készülő sütemény illata meleg érzéssel tölt el, mert a nagymamára emlékeztet, a fenyőillat a karácsonyra, a víz illata egy korábbi nyaralásra, a vattacukor illata a vásárra, amiben gyerekkorunkban voltunk.

Az illatok és a hozzájuk társított emlékek ténye vitathatatlan, de odafigyeléssel és minimális tudatossággal, akár irányíthatjuk is a belőlünk kiváltott érzelmeket. Persze magunkat becsapni sem érdemes, hiszen pont a váratlanság, a tudattalanság és az irracionalitás miatt olyan csodálatos a szaglás és a psziché kapcsolata.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.