Menü

Március 2.- 2018. első tízmilliószoros napja

A tibeti ("nagy") buddha napokat (Dharmacsakra) hívják 10 milliószoros napoknak. A tibetiek évente négy ilyen napot tartanak nyilván. Sorrendben ez az első holdhónap 15. napja, a negyedik holdhónap 15. napja, a hatodik holdhónap 4. napja és a kilencedik holdhónap 22. napja. (2018-ban a pontos dátumok ennek megfelelően: március 2., május 29., július 16. és október 30.) Buddha életével kapcsolatos ünnepnapok ezek.

Az év első tizenöt napja annak a tizenöt napnak az ünneplése, amikor Buddha minden nap más csodát mutatott be azért, hogy jövendő tanítványai érdemeit és odaadását növelje. A második nap különösen fontos ünnep a buddhisták körében, hiszen a tradíciók szerint a holdnaptárban ugyanerre a napra esett Buddha születése, majd megvilágosodása 35 éves korában, és végül a halála, vagyis belépése a nirvánába is. a harmadik ünnepnapon a tibetiek Buddha első beszédére, a Négy Nemes Igazság tanára emlékeznek. Buddha hét héttel a megvilágosodása után kezdte el hívei tanítását, a legenda szerint az indiai istenek, Indra és Brahma kérésére.

10 milliószoros napokon minden teremtés 10 milliószoros erővel hat. Ez mind a pozitív, előremutató fejlődést segítő gondolatokra, érzelmekre, a szeretettel teljes szándékokra, az előre vivő akaratra, mind az ennek ellenkezőjét képviselő negatív, visszahúzó, fejlődésünket nem segítő gondolatokra, érzelmekre, megnyilvánulásokra, szándékokra és akaratra egyaránt igaz. Ezért ajánlatos ilyenkor pozitív gondolatokra koncentrálni, illetve jót kívánni másoknak és a világnak, és az esetleg felbukkanó negatív érzelmeket, gondolatokat mihamarabb elhessegetni. A tízmilliószoros napok jelentősége abban áll, hogy amennyiben ezeken a napokon tudsz gondolkodásodon változtatni és olyan gondolatokkal megtölteni elmédet, amelyek céljaid felé vezetnek, megnyugvással és békével töltenek el, akkor nagy lépést tudsz abban az irányban tenni, hogy megszabadulj nem szeretett gondolataidtól. Egyrészt a tízmilliós energiáknak köszönhetően.

Másrészt pedig, ha egy napra sikerült, miért ne ültetnéd ezt át a mindennapokra is. Ha ezeken a napokon teszel is a szokásaid változásáért, jó eséllyel fogsz tudni változtatni a jövőben. Érdemes meditálni és lehetőleg erőszakmentes (húsmentes) ételeket készíteni, és magunkhoz venni. Március 2. péntek is, úgyhogy a keresztény nagyböjt szerint is húsmentes napot kéne tartani. Ezeken a napokon legyél tudatosabb, mint máskor. Arra gondolj, amit teremteni szeretnél az életedben: harmóniát, békét, bőséget. Legyél alázatos, megbocsátó.

A buddhista közösségekben ilyenkor két napos meditációt tartanak, melyet úgy időzítenek, hogy a tízmilliószoros nap legyen a második napja, hogy kiürült, negatív érzelmektől, gondolatoktól megtisztult elméjükre hasson a tízmilliószoros energia. A meditáció maga, is egy speciális, minden lény javát szolgáló, és a határtalan együttérzést erősítő meditáció. A mi szintünkön elég lesz, ha megpróbálunk pozitív érzelmekkel eltelni és nem türelmetlenkedni, nem rámordulni senkire. Mosolyogjunk a világra legalább ezeken a napokon!

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.