Burnout- A kiégés szindrómája

Az epidemiológiai adatok szerint annak rizikója, hogy életünk során pszichés betegség alakuljon ki nálunk mintegy 50%-ra tehető. Ehhez hozzájárul a túlterheltség is. Hiszen egészségügyi szempontból a szociális környezetünkbe való integrálódás legalább annyira fontos, mint az egészséges táplálkozás és a testmozgás, erre pedig túlterheltség esetén nincs lehetőségünk.

A burnout a testi-lelki-szellemi kimerültség állapota. Mivel 2004 és 2014 között több, mint kétszeresére nőtt a pszichés betegségek miatt kivett betegszabadsági napok száma, az amerikaiak egyre többet hangsúlyozzák a work- lifebalance (a munka és a család közti egyensúly) fontosságát. Sok vezető beosztású ember is igyekszik felhívni erre a figyelmet. Nem véletlen, hogy mindkét fogalom angol nyelven terjedt el egész Európában, így hazánkban is.Az USA-ban már a multik is próbálják nem annyira leterhelni alkalmazottaikat, mint korábban. Sajnos Magyarországon még épp csak beindultak a nagyvállalatok, ezért még az emberek nagyfokú leterhelése a jellemző, így magunknak kell figyelnünk arra, hogy néha tudjunk NEM-et is mondani! Tudom, hogy a pénzre szükség van, és ezért a lehető legtöbbet igyekszel dolgozni. Tudnod kell, hogy ez bizonyos szinten túl nem egészséges!

Arra is szükséged van, hogy önmagaddal foglalkozz! Hogy ne a gép előtt egyél egy szendvicset, ebéd gyanánt! Hogy elmenj edzeni! Hogy beszélgess a pároddal! Ha kifacsarod magad, mert 120%-ot akarsz adni a munkában, ki fogsz merülni és előbb-utóbb 80%-ot se fogsz tudni nyújtani! Mindeközben fájdalmat okozol magadnak és a körülötted élőknek is.

Törekedj egyensúlyra, nem lehet hónapokon keresztül 4-5 óra alvással üzemelni, úgy, hogy közben nem beszélgetsz a családoddal, nem figyelsz a fizikai szükségleteidre.

A szervezet túlterhelésre adott reakciója annyira összetett, hogy egységes diagnózist még nem találtak rá. ( A pszichés betegségek definíciója általában ún. kritériumtünetek és járulékos tünetek meglétének felsorolásából áll.)

A tünetek gyakran hasonlítanak a depresszió tüneteihez, de a két jelenség nem ugyanaz. Bár tüneteik közt is vannak átfedések és a háttérben zajló agyi hormonok szintjének változása is megegyezik. Mindkét esetben csökken a szerotonin („boldogsághormon”) és a noradrenalin szint. Mégis vannak köztük különbségek is.

A burnoutra jellemző a kimerültség, kedvesetlenség, a koncentráció és memóriazavar. A motiváció hiányán túl a testi fájdalom, az izomfáradtság. Tipikus tünet a hát-, és fejfájás. A burnouttól szenvedők ún. pszichés stressz-körben találják magukat. Személyiségükre jellemző a tökéletesség kényszere és a kontrollmánia. Túl sok felelősséget vállalnak, de önképükbe nem fér bele, hogy beismerjék, hogy valami nem sikerült nekik. Azt erőltetik tovább, hisz mennie KELL! Ez elsősorban a perfekcionista ember személyiségjegyeiből eredő igénye, másrészről pedig társul hozzá a munkahely elvesztésétől való félelem is. Bár a mai világban ez reális félelem is lehet, sokszor csak a teljesítménykényszer racionalizációja. Ilyenkor az érintett már képtelen megtalálni az egyensúlyt az aktív és a pihenéssel töltött időszakok között. A folyamatos terhelésnek kitett agy olyannyira kimerül, hogy az izmok mozgásának kontrollja is nehézségekbe ütközik, viselkedésbeli változások, kontrollvesztés jelenik meg. Ez már nem az a stádium, amin a stressz ellen folyamatosan reklámozott Magne B6, vagy más hasonló készítmény segíthet! Az érintett egyre inkább frusztrálttá válik, hogy nem tud úgy teljesíteni, ahogy elvárja magától, és csak tovább „feszíti a húrt”. Most, hogy el van maradva, végképp nem engedheti meg magának, hogy lazítson, gondolja ő! Pedig ez már a szervezet segélykiáltása, felszólítás arra, hogy éljünk, ne csak létezzünk, működjünk.

Szabadságold magad, szervezz szabadtéri programokat szeretteiddel! Vedd észre, hogy neked nehezebb erre szánnod az idődet, mint a munkára. Nem akkor vagy hős, ha a nehézségek ellenére is tolod a munkát, hanem akkor, ha hajlandó vagy elengedni kicsit. Az állandó ingerlékenységed és fáradtságod különben sem állapot, merj kilépni a mókuskerékből!

Jó hatásúnak találták burnout esetében a nordic walkingot is. Elmehetsz egy egyesületbe is és róhatod az utakat speciális bottal a kezedben. A szabadban végzett séta viszonylag alacsony energia-befektetéssel mozgat át, ideális a szellemi felszabaduláshoz. A megerőltetőbb futás azért nem ajánlható, mert alap tulajdonságaid miatt ezt is hajlamos leszel „túltolni”. Ilyenkor extrém távokat, vagy időket kitűzve magad elé. Minden mozgásformánál a közepes megterhelésre, jó átmozgatásra törekedj! Közepes intenzitású úszás is hasznos lehet például. De kiemelkedően jó hatásúak az energiaáramlást segítő és harmonizáló keleti mozgásformák, mint a csikung és a jóga. Utóbbiak a testi aktivitáson, harmonizáláson túl, szellemi megnyugvást is hoznak. Az ilyen típusú embernek általában a pörgősebb sportok tetszenek, amikben akár versenyezni is lehet, így ezért ezek a keleti filozófiával átszőtt mozgásformák az elme lecsendesítésével különösen hasznosak lehetnek neked. Eleinte nem fogod élvezni, mert túl lassú!

Ha nagyon utálod, ne erőltesd ezt se, válassz egy olyan közepes intenzitású mozgásformát, amit szívesen csinálsz. A kirándulásokat ne hanyagold el, muszáj a családoddal is időt töltened! Ha mindezek bevezetése után még hosszú hetek, hónapokig fennállnak a panaszaid, keress fel egy szakembert! Fordulj kineziológushoz vagy pszichológushoz. Ő nem orvos. Nem ír gyógyszert, szóval nyugi! Beszélgettek, feltárjátok a probléma gyökerét, apróbb praktikákkal helyre rakjátok a gondolkodásod hibáit. Lényeg, hogy ismerd fel, ha „elkapott a gépszíj”.

Ha magadra ismertél és mersz változtatni, akkor legyél büszke magadra! Ha egy ismerősöd érintett, segíts neki te!