Menü

Édesítőszerek babakorban?

Nyírfacukor, xillit, stevia, eritrit, barna cukor, cukor, méz, vagy nádcukor? A kínálat óriási, s ma már teljesen el lehet veszni az édesítőszerek útvesztőjében, ha azt keressük, melyik az, az édesítő, amelyiket nyugodtan adhatunk a babáknak, kisgyerekeknek, bizony könnyen tanácstalanná válhatunk. Lehet van más megoldás is, valami természetesebb?

Korábban már írtam arról, hogy mennyire túlcukrozzuk az ételeinket, illetve, hogy ennek elkerülésére milyen alternatívák léteznek a szülők számára a babák ételeinek édesítésére. Szó volt a babák itatásáról és arról, hogyan használhatunk nyers gyümölcsöket egy finomság édesebbé tételére. A cikket eléri itt. Ma folytatom ezt a témát és az aszalványok, cukormentes lekvárok helyes használatához adok még tippet!

A jelenlegi hazai élelmiszer-jogszabályok csak felnőtteknek szánt élelmiszerekben engedélyezik az édesítőszerek használatát, gyermekeknek nem, ennek ellenére klinikai kutatások semmilyen mellékhatást nem mutattak ki egy éves gyermekeknél sem. Én azonban azt gondolom, a babák és kisgyermekek étrendjében, a kezdeti hozzátáplálási időszakban semmi szükség sincs pluszban édesítésre! Ekkor a gyermekekkel a natúr, természetes ízeket kell megismertetni, ezekkel legjobb elkészíteni az egészséges menüt.

Ha mindenképp édesítést igényel egy adott étel, akkor egy éves kor felett a mézet ajánlom. A méz egy csodálatos anyag, érdemes használni, ha édes ízre vágyunk, mert összetevői szervezetünknek nagyon jótékonyak. Kisgyermekeknek azonban egyéves kor alatt nem ajánlatos adni, mert tartalmazhat kórokozót és allergizálhat is.

Édesítésnél személyes tapasztalatom és véleményem szerint érdemes kihasználni a gyümölcsök, természetes (cukor nélküli) házi lekvárok édes ízét, ezek felhasználásával is készíthetünk remek desszerteket. Jómagam gyakran édesítek hozzáadott cukor nélküli szilvalekvárommal, vagy egy pépesített banánnal.

Az aszalt gyümölcsök édesítő ereje is elég egy desszert ízesítéséhez. Ám az aszalványok önmagukban is elég magas cukortartalmú gyümölcsök, így válasszuk belőle a hozzáadott cukor nélküli változatokat!

Hogyan használjunk természetes édesítésre gyümölcsöket? Íme néhány ötlet! Áztassunk be kevés vízbe néhány órára aszalt gyümölcsöt,majd pépesítsük botmixerrel. Az így kapott masszát pedig használjuk bátran sütemény, puding, desszertkrémek vagy kása készítésekor.

Ha géppel felaprítjuk és darált dióval vagy mandulával, vagy kevés zabkorpával összegyúrjuk, úgy ízletes házi bonbonokat, golyókat készíthetünk, finom nyers desszert!

Az édes íz szeretete velünk született tulajdonság. Nincs is ezzel semmi probléma, egészen addig, amíg nem szokunk rá a cukorra, a cukrozott dolgokra, mesterséges édesítőszerekre. Mindenképp javaslom, hogy keressünk a cukor helyett más alternatívát, használjunk természetes ízeket, s forduljunk inkább a természetből fakadóan édes ízű nyersanyagokhoz!

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!