Menü

Alkoholizmus

Az alkoholizmus egy komoly népbetegség, amely sajnos Magyarországon nagymértékben jelen van. A környező országokhoz képest nálunk a legnagyobb az alkoholproblémákkal küzdő. középkorú férfiak halálozási aránya tízezer lakosra vetítve. Ha nem csak a környező országokhoz képest viszonyítunk, akkor sem végzünk túlságosan hátul a ranglistában; egy 2016-os felmérés szerint -amelyet a WHO végzett- világszinten, a tizedik helyen állunk az alkoholfogyasztásban (pontosabban „alkoholfogyasztás egy személy esetében per liter évente”).

Korábbi felmérések szerint nagyjából nyolcszázezer alkoholbeteg él Magyarországon, ez a szám már valószínűleg magasabb.

Az alkoholizmust nehéz behatárolni. Leginkább azért, mert egyénenként változik a mértéke. Például van, aki bár alkoholfüggő, akár heteket/hónapokat is kibír alkohol nélkül, de van olyan is, aki minden nap el kell fogyassza az „adagját”. A leggyakoribb, amikor valaki nem napi rendszerességgel, hanem hétvégente részegedik le. Ez is rendszeres alkoholfogyasztásnak tekinthető, persze itt sem mindegy, hogy milyen genetikai, társadalmi háttere van az illetőnek és mennyire fogékony a függőségre.

Körülbelül 4-5 év rendszeres fogyasztás után alakul ki függőség. Ebben azonban -különböző mértékben- a következők is szerepet játszanak: genetika, társadalom, szociokulturális tényezők. Szintén nehéz meghúzni azt a határt, ami még „egészséges” mértékű alkoholfogyasztásnak számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint ezt nők esetében 14 egység/hétnél, férfiak esetében pedig 21 egység/hétnél húzták meg. Egy egység 10 ml alkoholnak felel meg, ez sörből egy pohárnyit, borból 1 dl-t jelent.

A mértéktelen alkoholfogyasztásnak nem csak a szellemet leépítő, függőséget okozó hatásai vannak. Amellett, hogy ellehetetleníti egy idő után az egészséges emberi kapcsolatokat és a megfelelő munkavégzést, fizikálisan is károsítja a szervezetet. Növeli az egyébként is nagyon gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, de májbetegségek kialakulásában is szerepet játszik. Különböző hiánybetegségek, gyomorhurut, hasnyálmirigy gyulladás, de akár cukorbetegség is kialakulhat.

Az egyik legnehezebb része a betegségnek a felismerés. Ma már szakszerű segítséggel kezelhető az alkoholfüggőség. A megvonási tünetek viszonylag könnyen enyhíthetők, a belgyógyászati problémák pedig gyógyszeresen kezelhetők, azonban, ha a beteg nem ismeri el, hogy segítségre van szüksége, mindez mit sem ér. Ezek mellett elengedhetetlen továbbá a családtagok, hozzátartozók támogatása. Sokkal nagyobb esély van a függőség leküzdésére, ha támogatóan, megértően kezelik a helyzetet.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.