Menü

Harcolni a tökéletlenségünkkel – Amadeus a szegedi színpadon

A színdarab Peter Shaffer írása nyomán halad, de hallhatunk részleteket Beethoven naplójából és a jelenetek Milos Forman azonos című Oscar-djas filmjét idézik.

Hiába Mozart a fő- és címszereplő is, mégis Salieri vezet minket végig mesélve a történeten és elsősorban az ő belső harcaival azonosulhatunk.

Mint tudjuk, Mozart csodagyerek volt, akinek művei mintha nem önnön saját komponálásai lettek volna. Mozart kiválasztott volt, csupán egy felsőbb erő halandó tolmácsa, emberi közvetítője, aki csak lejegyezte azt, amit felülről üzentek neki. Ez egyben áldás és átok is volt számára, mégis tökéletesnek számított, annak ellenére, hogy egy rosszmodorú és infantilis személyiséggel rendelkezett.

A rivalizáló, sértett Salieri pedig, aki amióta ismerte Mozartot, az ő árnyékában élt, ezért vele, Istennel és önnön tökéletlenségével harcolt. Pedig jó zeneszerző volt, a császár közelében, az udvarnak dolgozott, megbízható, jó tanár, az életet élvező olasz, aki ugyanakkor erkölcsös, hűséges ember volt. Átlagosnak, középszerűnek számított, amibe sohasem nyugodott bele.

A darab célja és hatása az számomra, hogy meglássuk magunkban Salierit és Mozartot is.

Az énünket, aki szeretne kitűnni, felsőbbrendű lenni, valami különlegesre vágyik és nem éri be az átlagossal és folyamatosan kutatja Istennel való kapcsolatát. Ugyanakkor azt az énünket is, aki elég bátor ahhoz, hogy gátlástalanul önmaga lehessen, minden benne rejtőző gyermeki dinamizmussal, illemszabályokkal és az egész világgal szembe merjen szállni.

Aki teheti, nézze meg ma este a darabot a szegedi Kisszínházban, már csak Mozart zenéje miatt is!

/Szerző: Gősi Gabriella/

/Darab plakátjának forrása:A Szegedi Nemzeti Színház oldala (http://szinhaz.szeged.hu/szindarab/amadeus/)/.

Imposztorra várva

Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.

Piramisjátékra épült a magyar álom

Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.

Liechtenstein nevezetességei és látnivalói

Liechtenstein apró mérete ellenére gazdag programkínálattal várja a látogatókat. Vaduz kulturális központként múzeumokkal és történelmi épületekkel, míg a környező Alpok túraútvonalakkal és ételek százaival csábítja az utazókat. A könnyen bejárható természet, a különleges épületek és a helyi borkóstolók teszik teljessé a kirándulók élményét

Lázadni kell, ennyi az egész?

Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.

Daryl Dixon Spanyolországban

A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.