Menü

Harcolni a tökéletlenségünkkel – Amadeus a szegedi színpadon

A színdarab Peter Shaffer írása nyomán halad, de hallhatunk részleteket Beethoven naplójából és a jelenetek Milos Forman azonos című Oscar-djas filmjét idézik.

Hiába Mozart a fő- és címszereplő is, mégis Salieri vezet minket végig mesélve a történeten és elsősorban az ő belső harcaival azonosulhatunk.

Mint tudjuk, Mozart csodagyerek volt, akinek művei mintha nem önnön saját komponálásai lettek volna. Mozart kiválasztott volt, csupán egy felsőbb erő halandó tolmácsa, emberi közvetítője, aki csak lejegyezte azt, amit felülről üzentek neki. Ez egyben áldás és átok is volt számára, mégis tökéletesnek számított, annak ellenére, hogy egy rosszmodorú és infantilis személyiséggel rendelkezett.

A rivalizáló, sértett Salieri pedig, aki amióta ismerte Mozartot, az ő árnyékában élt, ezért vele, Istennel és önnön tökéletlenségével harcolt. Pedig jó zeneszerző volt, a császár közelében, az udvarnak dolgozott, megbízható, jó tanár, az életet élvező olasz, aki ugyanakkor erkölcsös, hűséges ember volt. Átlagosnak, középszerűnek számított, amibe sohasem nyugodott bele.

A darab célja és hatása az számomra, hogy meglássuk magunkban Salierit és Mozartot is.

Az énünket, aki szeretne kitűnni, felsőbbrendű lenni, valami különlegesre vágyik és nem éri be az átlagossal és folyamatosan kutatja Istennel való kapcsolatát. Ugyanakkor azt az énünket is, aki elég bátor ahhoz, hogy gátlástalanul önmaga lehessen, minden benne rejtőző gyermeki dinamizmussal, illemszabályokkal és az egész világgal szembe merjen szállni.

Aki teheti, nézze meg ma este a darabot a szegedi Kisszínházban, már csak Mozart zenéje miatt is!

/Szerző: Gősi Gabriella/

/Darab plakátjának forrása:A Szegedi Nemzeti Színház oldala (http://szinhaz.szeged.hu/szindarab/amadeus/)/.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.

Egy nap Debrecenben – Ahol a történelem és a természet találkozik

Ha csak egy vagy két napod van Debrecenre, Magyarország második legnagyobb városára, akkor is mindent megtalálsz, amit egy rövid kirándulás során keresel. A város bőségesen kínál kultúrát, történelmet, nyugalmat és egy csipetnyi éjszakai pezsgést. Az ismert helyeken, mint a Nagytemplom, a Nagyerdő vagy a Déri tér, könnyű belefeledkezni a város hangulatába, és észre sem veszed, hogy milyen gyorsan elrepül a nap.

Az ember, aki az USA-ban született

Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.