Harcolni a tökéletlenségünkkel – Amadeus a szegedi színpadon
- Dátum: 2018.02.01., 21:08
- Amadeus, elnyomottság, harc, Mozart, önbizalom, Pataki Ferenc, Salieri, sors, Szeged, színház, tehetség, tökéletlenség
A színdarab Peter Shaffer írása nyomán halad, de hallhatunk részleteket Beethoven naplójából és a jelenetek Milos Forman azonos című Oscar-djas filmjét idézik.
Hiába Mozart a fő- és címszereplő is, mégis Salieri vezet minket végig mesélve a történeten és elsősorban az ő belső harcaival azonosulhatunk.
Mint tudjuk, Mozart csodagyerek volt, akinek művei mintha nem önnön saját komponálásai lettek volna. Mozart kiválasztott volt, csupán egy felsőbb erő halandó tolmácsa, emberi közvetítője, aki csak lejegyezte azt, amit felülről üzentek neki. Ez egyben áldás és átok is volt számára, mégis tökéletesnek számított, annak ellenére, hogy egy rosszmodorú és infantilis személyiséggel rendelkezett.
A rivalizáló, sértett Salieri pedig, aki amióta ismerte Mozartot, az ő árnyékában élt, ezért vele, Istennel és önnön tökéletlenségével harcolt. Pedig jó zeneszerző volt, a császár közelében, az udvarnak dolgozott, megbízható, jó tanár, az életet élvező olasz, aki ugyanakkor erkölcsös, hűséges ember volt. Átlagosnak, középszerűnek számított, amibe sohasem nyugodott bele.
A darab célja és hatása az számomra, hogy meglássuk magunkban Salierit és Mozartot is.
Az énünket, aki szeretne kitűnni, felsőbbrendű lenni, valami különlegesre vágyik és nem éri be az átlagossal és folyamatosan kutatja Istennel való kapcsolatát. Ugyanakkor azt az énünket is, aki elég bátor ahhoz, hogy gátlástalanul önmaga lehessen, minden benne rejtőző gyermeki dinamizmussal, illemszabályokkal és az egész világgal szembe merjen szállni.
Aki teheti, nézze meg ma este a darabot a szegedi Kisszínházban, már csak Mozart zenéje miatt is!
/Szerző: Gősi Gabriella/
/Darab plakátjának forrása:A Szegedi Nemzeti Színház oldala (http://szinhaz.szeged.hu/szindarab/amadeus/)/.
Minden családban van egy örökség
Sajnos a legkifinomultabb, nyugdíjasokat érintő átverések aranykorát éljük. Erről és egy diszfunkcionális család dinamikájáról írt egy remek forgatókönyvet Tasnádi István de hosszú, hosszú évekig nem talált finanszírozóra, így a Vígszínháznak készített színdarab lett belőle (Apa szeme fénye címmel). Azonban hála istennek a pszicho-thriller kamaradarab filmként végül alig 2 hét forgatással, rengeteg kreatív megoldással elkészült, és immáron vezeti a honi nézői listákat. Vajon Mucsi apakaraktere vagy az ezer éve együtt szereplő Molnár Áron, Lengyel Tamás fiatal páros közti összhang ennek az oka vagy a film erős, kissé tabusított témája?
A férfiak is tudnak magukon nevetni!
Az egykor Bafta (angolok Oscarja) és számos más európai filmdíjat bezsebelő, 1997-es Alul semmi brit-amerikai közismert vígjátékot is elérte a humoros emberdrámák evolúciója, színpadra álmodták. A magyarországi ősbemutatót elkövető Thália Színház még bőszen műsorra tűzi a hat sheffieldi munkanélküli pasi kálváriáját ahogy férfi sztriptízzel próbálnak egy kis pénzt szerezni és egyúttal visszaszerezni önbizalmukat. De vajon a remek alapanyag, a vicces jelenetek, Szabó Győzővel a címszerepben élvezhető-e a mai kor színpadán?
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
A fák és a természet gyógyító ereje
Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?