Menü

Táplálék-kiegészítők. Kell ez nekünk?

Az amerikaiak és a nyugat-európaiak mintegy 65%-a szed valamilyen táplálék-kiegészítőt. Úgy, hogy ezt többségüknek senki nem ajánlotta. Kutatások szerint rengeteg felesleges táplálék-kiegészítőt veszünk magunkhoz. Jellemzően a jómódú és a középosztálybeli, magas iskolai végzettségű, egészségtudatos emberek között figyelhető meg. Annyira „jól akarják csinálni” az egészséges életmódot, hogy szinte minden szembejövő, jó hatásúnak mondott készítményt meg akarnak venni. Sokszor azt sem tudják miért is szeretnék, mit várnak tőle, egyszerűen csak „kell”!

Bár sok helyen olvasni, hogy a mai élelmiszerek vitamin-, és ásványianyag-tartalma töredéke az évtizedekkel ezelőttieknek. Ezért lehetetlen multivitaminok, egyéb kiegészítők nélkül bevinni az egészségünkhöz szükséges mennyiségű vitamint, ásványi- és nyomelemet.

Vizsgálatok szerint ez nem igaz!

Változatos, az ajánlásoknak megfelelő mennyiségben fogyasztott zöldség-gyümölcs, keményítő tartalmú szénhidrát, hús és zsír egy átlagember szükségleteit fedezni tudja. Ráadásul a kiegészítők felszívódása korántsem mindig ideális, így az is előfordul, hogy nem is növelik a vitaminraktárainkat. Mindössze a felesleges hordozó- és esetleges színezőanyagok lebontásával terheljük a szervezetünket.

Nyilván más kategóriát jelentenek azok, akiknek valamilyen betegségből kifolyólag van szükségük kiegészítésre. Orvosi ajánlásra sok IR beteg szed például krómot is, ami a szénhidrát-anyagcserét képes serkenteni, vagy a vérszegények vaspótlását sem csak fokozott máj, cékla, spenót fogyasztásraajánlott alapozni.

A táplálék-kiegészítők szedése gyakran kapcsolódik evészavarokhoz, anorexiához, vagy túlevéses zavarhoz is, leggyakrabban pedig az orthorexiához (csak az általa egészségesnek gondolt alapanyagok fogyasztása= egészségmánia). Ilyenkor sokszor látjuk, hogy tulajdonképpen már nem is tudja, miért szeretné az adott kiegészítőt, nincs vele különösebb célja, csak a számos jó tulajdonsága miatt „nem árthat”.

Az evészavarokhoz szorosan kapcsolódó testképzavarok esetén másfajta táplálék-kiegészítők fogyasztása a jellemző. A magát túlsúlyosnak látó nő zsírégetőt, anyagcsere fokozót, esetleg étvágycsökkentőt szed. A magát nem elég izmosnak tartó férfi tömegnövelőt, vagy akár tesztoszteron-analógot szed a kívánt eredmény elérése érdekében. Hiába tökéletes fizikumúak, önmaguk megítélése hibás, és ezért céljuk elérésének érdekében táplálkozási szokásaik rendellenes megváltoztatásán kívül még táplálék-kiegészítőket is használnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden testépítő vagy fogyni vágyó nő, aki táplálék-kiegészítőt szed, az testkép-, vagy evészavaros lenne. De könnyű átcsúszni a beteges szintre, ezért érdemes odafigyelnünk „szuperegészséges” társainkra. Vagy önmagunkra, ha néhány pontban magunkra ismerünk!

Miért fontos a B12 vitamin?

A vitaminok elengedhetetlenek az egészséges testi, szervi és pszichés működésünkhöz, nem lehet eleget hangsúlyozni fontosságukat. Egyik ezek közül a B12 vitamin, aminek sokféle jótékony hatása ismert.

Hideg gyógyteák meleg napokra

Nyáron is érdemes gyógyteákat fogyasztani, hiszen jótékony hatással van az immunrendszerünkre. Hogyha a kánikulában nem szeretnénk forró italt inni, kiváló megoldás lehet egy hidegen fogyasztható gyógytea elkészítése. Ezzel kapcsolatban olvashatsz elkészítési tippeket és teafajtákat ebben a cikkben!

Az érrendszer megerősítése érdekében szedj Q10-et

A Q10 koenzim, közismert nevén CoQ10, egy létfontosságú antioxidáns, amelyet a szervezet természetes módon elő tudja állítani. A bőrápolásban döntő szerepet játszik a fiatalos megjelenésű bőr fenntartásában.

Ételek, amiket jobb kerülni migrénnel küzdőknek

Rengeteg ember küzd a fejfájás valamilyen formájával, megkeserítve mindennapjaikat, ezért van, amire érdemes odafigyelni, ha nem akarunk erősebb fájdalmakat átélni, ilyen az étkezésünk is.

Túlsúlyos gyerekek

Gyakran olvasni szomorú statisztikákról, mely szerint az elhízás mértéke Magyarországon a felnőtt lakosság körében 30 százalék, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is több. S ami még döbbenetesebb, hogy gyermekkorban az esetek kevés százalékában áll csak valamilyen betegség az elhízás hátterében, sokkal inkább az életmód az, ami ezért az aggasztó állapotért felelős.