Mit jelent az, hogy egy termék ”bio”/”organikus”?
- Dátum: 2018.01.22., 10:23
- alapanyag, állatbarát, állattenyésztés, ár, bio, egészséges, egészséges táplálkozás, élelmiszer, Európa, génmódosítás, génmódosított, GMO természetes, hús, integrált növénytermesztés, mesterséges, növény, növénytermesztés, organikus, öko, peszticid, termék, USA, vegetáriánus
„Bio” minősítést Európában az a termék kaphat, amely alapanyagainak termesztése során nem használtak mesterséges peszticideket (permetszereket) és műtrágyát. Az állatokat csak természetes anyagból készült táppal etették és növekedési hormont, vagy egyéb növekedést serkentő, hozamfokozó anyagot nem kaptak. Az állatállomány ökológiai gazdaságban növekedett, ahol megfelelő életterületet biztosítanak számukra, ezért a bio-gazdaságokban az állatok összlétszáma annak megfelelően korlátozott, hogy megfelelő életkörülményeket biztosíthasson az állatoknak. Figyelnek továbbá arra, hogy a termőföld trágyával való szennyezése, a paták által fellazított földterület is a lehető legkisebb legyen.
Bio termékeknél tilos a génmódosítás! A termékekben a véletlenszerűen előforduló GMO-k maximum 0,9 %-ban fordulhatnak elő. A GMO az angol Genetically Modified Organism (genetikailag módosított élőlény) szóösszetétel rövidítése. Amennyiben többkomponensű termékről van szó, a készítmény összetevőinek legalább 95%-a meg kell, hogy feleljen a „bio” kritériumoknak. A termék előállítójának az ország minősítő szervezetétől kell igazolást kapnia a termékre vonatkozóan, és csak a rendszeres ellenőrzések betartása mellett hosszabbítható a bio minősítés. A vadállomány vadászatából, vagy halászatából származó alapanyagok nem minősíthetőek bio-nak.

Európában nagyvonalakban ezeknek kritériumoknak kell megfelelniük a „bio” termékeknek. Az organikus szóhasználat inkább az USA-ban elterjedt ugyanerrea termékkörre, tehát, ahogy mi bio élelmiszerről, addig ők organicfood-ról beszélnek. Bár, mint oly sok mindenben az USA hatóságai némiképp engedékenyebbek és például minimális mennyiségű meszticid használatát engedélyezik, ezért nem tökéletesen azonos a két fogalom. Sajnos a gyakorlatban azt látjuk, hogy bár minimálisan, de a „bio” termelők is használnak peszticidet az európai országokban is. Nincs ugyan minősítő címkéje, de a legéletszerűbb, az ún. integrált növénytermesztés, melyben a lehető legtermészetesebb, legkevesebb permetszert használják olyan természetes védekezési eljárásokkal kombinálva, mint a termőterület különböző fákkal való körülkerítése.
Összességében tehát elmondható, hogy érdemes a biotermékeket keresnünk, hiszen termesztése és készítése során nem használnak mesterséges anyagokat, melyek a termékben felszaporodva esetleg károsíthatják egészségünket. Hiba lenne ugyanakkor azt gondolni, hogy minden, ami bio, az egészséges is. Ha például nem tartjuk egészségesnek a tehéntejet, akkor hiába lesz bio, az csupán azt jelenti, hogy tisztább forrásból származik. Azonban lehet egészséges, egy nem bio minősítésű termék is.

Most már mindenki tudja, hogy mit takar a bio/organikus kifejezés, és belátása szerint dönthet, hogy mennyire fontos neki a vegyszermentes termesztés, illetve az egészséges állattartás (utóbbi nem csak egészségügyi , hanem állatbaráti szempontból is megfontolandó) .
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?