A lélek is lehet beteg
- Dátum: 2018.01.15., 22:57
- aluszékonyság, alvászavar, antidepresszáns, depresszió, étvágy, hangulatingadozás, kedvtelenség, kimerültség, koncentrációzavar, kortizol, lehangoltság, noradrenalin, norepinefrin, nyomottság, súlycsökkenés, szerotonin, szomorúság, unipoláris
Sokunknál tapasztalható télen nyomottság, hangulat-ingadozás, aluszékonyság és kedvtelenség. Ez a jelenség az úgynevezett „winter blues”, vagyis téli depresszió. Azonban nem mindig csak múló rosszkedv, vagy szezonális depresszió a probléma. Sajnos az esetek nagy részében unipoláris depresszió állhat a tünetek hátterében. Ezt a betegséget a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. A beteg az életet sivárnak és nyomasztónak érzi, olykor inkább tehernek. Az érzelmi élet zavarait testi tünetek is kísérik, mint például a csökkent étvágy és súlycsökkenés, túl sok vagy épp túl kevés alvás, emésztési zavarok, csökkent szexuális élet, emlékezési zavarok vagy épp folyamatos kimerültség. Az unipoláris kifejezés arra utal, hogy a hangulat a negatív irányba tolódik el és nincs időszakos pozitív változás a kedélyállapotban.
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-át érinti ez a betegség, míg hazánkban ez a szám 15,1%. Érdekes, hogy gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál megegyező, felnőttkorban azonban a nőket kétszer olyan gyakran diagnosztizálják ezzel a betegséggel.

A betegség kialakulásának biokémiai magyarázata a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyának felborulása. A noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin mondhatni a boldogsághormonjaink. Az előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget válthat ki, az utóbbi hatása pedig az eufória és kényelem érzése.
Genetikai kutatások kimutatták, hogy a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője. Ezt azokra az adatokra alapozták, hogy a depresszióban szenvedő betegek rokonainál 20%-ban, egypetéjű ikrek esetében 43%-ban fordul elő a megbetegedés.
Természetesen a genetika mellett szinte mindig fontos kiváltó ok a stresszhelyzet. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, tekintve, hogy a kortizol – közismertebb nevén stresszhormon – negatív életesemények vagy stressz hatására termelődik a mellékvesekéregben.
A betegség kezelése kiemelten fontos, mivel az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.
A lehetséges kezelések között szerepel a gyógyszeres kezelés, ami antidepresszív szerekből áll, az elektrokonvulzív terápia (ECT), amit akkor választanak, ha gyors eredményre van szükség, a fényterápia a szezonális depresszió kezelésére, vagy az alvásmegvonás.
Amikor a saját sikereinkben sem tudunk hinni
„Biztos csak szerencsém volt”, „Előbb-utóbb rájönnek, hogy nem vagyok elég jó.” Ismerős gondolatok ezek azoknak, akik kívülről sikeresnek tűnnek, belül mégis bizonytalansággal küzdenek.
Újrakezdeni és megérkezni – Amikor a változás nem lezárás, hanem egy új kezdet
Vannak időszakok az életben, amikor úgy érezzük, valami véget ért. Egy munka, egy kapcsolat, egy életszakasz, egy megszokott napi rutin vagy akár egy régi elképzelés arról, hogyan kellene kinéznie az életünknek. A változás ilyenkor könnyen veszteségnek tűnik. Pedig ami elsőre lezárásnak látszik, később akár egy teljesen új fejezet kezdete is lehet.
Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?
A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk
Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.