A lélek is lehet beteg
- Dátum: 2018.01.15., 22:57
- aluszékonyság, alvászavar, antidepresszáns, depresszió, étvágy, hangulatingadozás, kedvtelenség, kimerültség, koncentrációzavar, kortizol, lehangoltság, noradrenalin, norepinefrin, nyomottság, súlycsökkenés, szerotonin, szomorúság, unipoláris
Sokunknál tapasztalható télen nyomottság, hangulat-ingadozás, aluszékonyság és kedvtelenség. Ez a jelenség az úgynevezett „winter blues”, vagyis téli depresszió. Azonban nem mindig csak múló rosszkedv, vagy szezonális depresszió a probléma. Sajnos az esetek nagy részében unipoláris depresszió állhat a tünetek hátterében. Ezt a betegséget a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. A beteg az életet sivárnak és nyomasztónak érzi, olykor inkább tehernek. Az érzelmi élet zavarait testi tünetek is kísérik, mint például a csökkent étvágy és súlycsökkenés, túl sok vagy épp túl kevés alvás, emésztési zavarok, csökkent szexuális élet, emlékezési zavarok vagy épp folyamatos kimerültség. Az unipoláris kifejezés arra utal, hogy a hangulat a negatív irányba tolódik el és nincs időszakos pozitív változás a kedélyállapotban.
Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-át érinti ez a betegség, míg hazánkban ez a szám 15,1%. Érdekes, hogy gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál megegyező, felnőttkorban azonban a nőket kétszer olyan gyakran diagnosztizálják ezzel a betegséggel.
A betegség kialakulásának biokémiai magyarázata a noradrenerg és szerotonerg rendszer egyensúlyának felborulása. A noradrenalin (norepinefrin) és a szerotonin mondhatni a boldogsághormonjaink. Az előbbi a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget válthat ki, az utóbbi hatása pedig az eufória és kényelem érzése.
Genetikai kutatások kimutatták, hogy a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője. Ezt azokra az adatokra alapozták, hogy a depresszióban szenvedő betegek rokonainál 20%-ban, egypetéjű ikrek esetében 43%-ban fordul elő a megbetegedés.
Természetesen a genetika mellett szinte mindig fontos kiváltó ok a stresszhelyzet. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, tekintve, hogy a kortizol – közismertebb nevén stresszhormon – negatív életesemények vagy stressz hatására termelődik a mellékvesekéregben.
A betegség kezelése kiemelten fontos, mivel az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják.
A lehetséges kezelések között szerepel a gyógyszeres kezelés, ami antidepresszív szerekből áll, az elektrokonvulzív terápia (ECT), amit akkor választanak, ha gyors eredményre van szükség, a fényterápia a szezonális depresszió kezelésére, vagy az alvásmegvonás.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.