Menü

Transz-zsírsavak és tévhitek

Ugye szinte mindenki evett már szendvicset, ami meg volt kenve vajjal/margarinnal? Vagy egy kis kekszet, ha édeset vagy sósat kívánt? Nézzük, mi a közös ezekben az élelmiszerekben!

A transz-zsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkeznek. A növényi olajok ugyanis nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, úgynevezett telítetlen zsírsavakat. Ezek - amikor hidrogénezik - átalakulnak kedvezőtlen élettani hatású transz-zsírsavakká. A hidrogénezést azért végzik, hogy megváltoztassák az olajok tulajdonságait, például így könnyebben kezelhetőbbek, kevésbé avasodnak, tovább állnak el és jobban bírják a fagyasztást.

A telítetlen és telített zsírsavak között a hidrogénkötések számában van a különbség. A hosszú szénláncon, ha már egy kettős kötés is szerepel két szénatom között – azaz kevesebb hidrogén van a szénláncon – akkor telítetlen zsírsavról beszélünk. Felfoghatjuk úgy is, hogy a lehető legtöbb hidrogén helyezkedik el a zsírsavmolekulán – ez esetben beszélünk telítettről - vagy annál kevesebb.

A transz-zsírsavak, ahogy a nevében is benne van, transz-, azaz átellenes kettős kötést tartalmaznak, ami a hidrogénezés hatására jött létre.

Káros élettani hatásuk abban nyilvánul meg, hogy növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mint például a szívinfarktus vagy agyvérzés. Ezen kívül emelik a rossz koleszterin-szintet (LDL) és csökkentik a jó koleszterin szintjét (HDL). Ezekről annyit kell tudni, hogy az LDL, vagyis alacsony sűrűségű lipoprotein a májból a sejtekhez szállítja a koleszterint, a HDL, vagyis magas sűrűségű lipoprotein pedig a felesleges koleszterint szállítja a vérből a májba. Ha az LDL-ből sok van, a HDL-ből pedig kevés, sokkal több koleszterin szállítódik a sejtekhez, mint amennyire szükségünk van, így az lerakódik az érfalon. A kevés HDL miatt pedig nem tud a felesleges koleszterin visszajutni a májba lebontásra.

További egészségkárosító tulajdonsága még a gyulladáskeltő és érfalkárosító hatása. Az érfalat az előbb említett koleszterin lerakódással károsítja, ami érelmeszesedéshez vezet.

Mik is azok az élelmiszerek, amiket érdemes kerülni transz-zsírsav tartalmuk miatt?

Ilyenek a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékok – zsírok, olajok – de az ezekkel készült élelmiszerek is, mint például bizonyos szaloncukrok, krémmel töltött kekszek, sütemények, levesporok és zacskós szószok.

A csomagoláson feltüntetik, hogy az adott élelmiszer „részlegesen hidrogénezett zsír, olaj vagy zsiradék” felhasználásával készült-e, illetve tartalmaz-e ilyet. Ezeket az élelmiszereket érdemes kerülni, de általában véve az iparilag előállított kekszeket, süteményeket és bevonó masszával készült édességeket is, ha a fentiekre figyelni szeretnénk.

Szerző: Balogh Emese

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?