A megfázás okairól kicsit másképpen
- Dátum: 2017.11.27., 19:52
- hitrendszer, immunrendszer, megfázás, meghűlés, nátha, vírus
A hasfájás után talán a nátha az első betegség, amivel már gyermekként megismerkedik mindenki. Mindannyian ismerjük a tüneteit. Tulajdonképpen az ezeket okozó vírusos megbetegedéseket hívjuk összefoglalóan megfázásnak. Lássuk, hogy a vírusokon kívül mi járul még hozzá a megfázáshoz?
A megfázás, nátha tüneteit leggyakrabban az ún. rhinovírusok okozzák. De ha vírusoktól leszünk, betegek, akkor nem is attól, hogy szabadon van a torkunk, vagy fázunk, esetleg leizzadva hideg ér minket. No de akkor az előbb felsoroltaktól miért óvott mindig anyánk, és ha mégis megtörtént, hogy így fáztunk meg, miért lettünk TÉNYLEG betegek?
A dolog nagyon egyszerű. A különböző kórokozókkal immunrendszerünk veszi fel a harcot. Az immunsejtek a testfolyadékokban, nyálban, vérben „közlekednek”. A hidegnek kitett területeken az áramlás lassabb, így az immunsejtek nehezebben jutnak el az ilyen helyekre, s a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe és betegítik meg az embert. Ez tehát valóban elősegíti a fertőzés kialakulását ugyanúgy, ahogy más, immunrendszert gyengítő folyamatok (stressz, vitaminhiány, dohányzás, stb).
Hasonlóan meghatározó azonban maga a tudat is, hogy ez így „nem jó”. A hitrendszerünkben az szerepel, hogy aki sál nélkül megy ki hidegben, annak fájni fog a torka, így az elme kicsit rá is segít, hogy kialakuljon a betegségállapot. Tudat alatt mindenki meg akar felelni az elvárásoknak. Az elvárás pedig itt az, hogy ettől megbetegedjünk. Tehát érdekes módon gyakran némi pszichoszomatikai komponens is társul a megfázásunkhoz. A különböző hitrendszerek hatása nagyon jelentős, a szoktatáson túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy más kultúrákban azonos körülmények nem ugyanazt a reakciót vátják ki az egyébként azonos testfelépítésű emberekből.
Gondoljunk csak az oroszországi gyerekekre, akik a hóban fürdenek iskolaszünetben! Ezt a hitrendszert módosítani tudatos odafigyeléssel, önmagunkon végzett hosszas munkával tudjuk. Amíg meggyőzzük magunkat és végképp tudatosítjuk, hogy a hideg beköszönte, a heves szél, nem okoz feltétlenül meghűlést, célszerűbb inkább a lehetséges fizikai megelőzésre (megfelelő öltözék és vitaminbevitel), illetve a megfelelő kezelésre koncentrálni.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.