A megfázás okairól kicsit másképpen
- Dátum: 2017.11.27., 19:52
- hitrendszer, immunrendszer, megfázás, meghűlés, nátha, vírus
A hasfájás után talán a nátha az első betegség, amivel már gyermekként megismerkedik mindenki. Mindannyian ismerjük a tüneteit. Tulajdonképpen az ezeket okozó vírusos megbetegedéseket hívjuk összefoglalóan megfázásnak. Lássuk, hogy a vírusokon kívül mi járul még hozzá a megfázáshoz?
A megfázás, nátha tüneteit leggyakrabban az ún. rhinovírusok okozzák. De ha vírusoktól leszünk, betegek, akkor nem is attól, hogy szabadon van a torkunk, vagy fázunk, esetleg leizzadva hideg ér minket. No de akkor az előbb felsoroltaktól miért óvott mindig anyánk, és ha mégis megtörtént, hogy így fáztunk meg, miért lettünk TÉNYLEG betegek?
A dolog nagyon egyszerű. A különböző kórokozókkal immunrendszerünk veszi fel a harcot. Az immunsejtek a testfolyadékokban, nyálban, vérben „közlekednek”. A hidegnek kitett területeken az áramlás lassabb, így az immunsejtek nehezebben jutnak el az ilyen helyekre, s a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe és betegítik meg az embert. Ez tehát valóban elősegíti a fertőzés kialakulását ugyanúgy, ahogy más, immunrendszert gyengítő folyamatok (stressz, vitaminhiány, dohányzás, stb).
Hasonlóan meghatározó azonban maga a tudat is, hogy ez így „nem jó”. A hitrendszerünkben az szerepel, hogy aki sál nélkül megy ki hidegben, annak fájni fog a torka, így az elme kicsit rá is segít, hogy kialakuljon a betegségállapot. Tudat alatt mindenki meg akar felelni az elvárásoknak. Az elvárás pedig itt az, hogy ettől megbetegedjünk. Tehát érdekes módon gyakran némi pszichoszomatikai komponens is társul a megfázásunkhoz. A különböző hitrendszerek hatása nagyon jelentős, a szoktatáson túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy más kultúrákban azonos körülmények nem ugyanazt a reakciót vátják ki az egyébként azonos testfelépítésű emberekből.
Gondoljunk csak az oroszországi gyerekekre, akik a hóban fürdenek iskolaszünetben! Ezt a hitrendszert módosítani tudatos odafigyeléssel, önmagunkon végzett hosszas munkával tudjuk. Amíg meggyőzzük magunkat és végképp tudatosítjuk, hogy a hideg beköszönte, a heves szél, nem okoz feltétlenül meghűlést, célszerűbb inkább a lehetséges fizikai megelőzésre (megfelelő öltözék és vitaminbevitel), illetve a megfelelő kezelésre koncentrálni.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.