A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Az interneten és étrend-kiegészítőket forgalmazó boltokban számtalan fiatalító hatást ígérő, vitalizáló termékkel találkozhatunk. Ezek közé tartoznak az olajfa különböző formában kínált kivonatai is. Mennyiben hihetünk az ilyen termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez?

Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, mely kiterjed az egészséges táplálkozásra, sok testmozgásra és a stresszt kerülő életre. Ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak kis kutakodással talán segíthetünk.

A népi gyógyászatban évszázadok óta ismert több mediterrán országban az olajfa fiatalító hatása. A népi megfigyelések természetesen csak a közvetlen hatásokat tudják igazán jól detektálni, a csak hosszú távon mutatkozó összefüggéseket kutatásokkal könnyebb felderíteni. Nagyon szívderítő viszont, amikor a kettő módszer találkozik. Az olajfában található oleuroperinről laboratóriumi vizsgálatokkal is kimutatták, hogy a sejtek élettartamát akár 30%-kal is meghosszabbítja. Megköti a szabadgyököket, segíti a tisztulási folyamatokat, s jelenléte mellett az öregedésre jellemző folyamatok később indulnak be, a daganatos megbetegedések kialakulásának pedig kisebb az esélye. A népi hagyomány megfigyeléseit tehát igazolta a tudomány is. Sőt, sok esetben a tudományos kutatások irányát is a népgyógyászati ismeretek határozzák meg, ezek adnak ötletet a kutatók számára.

Mielőtt azonban keresni kezdenénk természeti sétáink során az olajfát, fontos tudnunk, hogy a köznyelvi elnevezések igencsak félrevezetőek lehetnek ezen fafaj kapcsán. Magyarországon nagyon gyakran a keskenylevelű ezüstfát (elaeagnus angustifolia) nevezik olajfának, valószínűleg hasonló habitusú bogyótermése miatt. Az „olajfűz” - szintén félrevezető elnevezés - is használatos erre a fajra. A keskenylevelű ezüstfa kis-ázsiai eredetű fa, nem azonos az olajfával, még csak nem is ugyanabba a nemzetségbe tartoznak. A vékony leveleinek fonákja ezüstös árnyalatú, így valóban emlékeztet a fűzfélékre is. Az ezüstfa hazánk síkvidéki területein inváziós fajnak számít, mely az őshonos növényzet rovására terjeszkedik. Gyógyhatást ugyan szintén tulajdonítanak neki, de ez a növény más területen tud segíteni. Fiatal hajtásait, leveleit langyos vízben áztatják akár egész éjszakára, s az így nyert teát magas vérnyomás csökkentésére használják.

Érdemes hát körültekintőnek lennünk az egyes gyógyhatású növények vagy készítmények használatakor, s mind a népgyógyászati, mind a biológiai és orvostudományi oldal nézőpontját megismerni, hiszen ezek nem zárják ki egymást, inkább – ideális esetben – újabb és újabb szeleteket adnak hozzá a teljes képhez.