Menü

Parlagfűvel az allergia ellen?

Cikksorozatunk első részében általánosan bemutattuk Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadását, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa. Prezentációjában a gyógynövények használatáról, helyes és helytelen alkalmazásáról, felhasználásáról esett szó. Akkor megígértük, hogy a parlagfű témáját részletesen is érintjük.

Magyarországon sokan ismerik azt a szemléletet, hogy a parlagfű valamely formájú fogyasztásával megküzdhetünk a sokakat kínzó parlagfű allergiával. Vajon mi igaz ebből? Tényleg segít, vagy téves az információ - mit mond a szakember?

Hogyan is allergizál pontosan a parlagfű? A pollenjében lévő fehérjék azok, amelyre sokan érzékenyek. A parlagfű, mint allergiát gyógyító szer nézőpontjának alapja a deszenzibilizálás fogalma. Ez azt jelenti, hogy apránként, emelkedő dózisban adagolnak valamit, s ezzel érzéketlenné teszik a szervezetet az adott anyagra vagy dologra.

Igen ám, viszont érdekesség, hogy a parlagfüves termékek szinte kizárólag virágzás előtti parlagfüvet tartalmaznak, viszont nem maga a növény, hanem a fent már említett, virágzáskor termelődő pollen az, ami allergiás hatásokat válthat ki. Ez az ellentmondás azt igazolja, hogy ez a módszer sajnos hatástalan kell, hogy legyen.

Jó ha tudjuk még, hogy Magyarországon kívül a parlagfüvet sehol a világon nem használják gyógynövényként, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű növény. Egy amerikai etno-farmakológus szerint a régi időkben is csak nagyon ritkán használták gyógynövényként a parlagfüvet, és egyáltalán nem elterjedt az alkalmazása a mai napig sem.

Sőt, a patkánykísérletek szerint a parlagfűnek citotoxikus hatása van, ami azt jelenti, hogy rontja a máj- és vesefunkciókat. Érdekesség még, hogy az állatok egyáltalán nem szeretik lelegelni a parlagfüvet!

Az is tény továbbá, hogy a parlagfűvel kapcsolatos tapasztalataink mindössze pár évesek, s ez az idő még nem elegendő ahhoz, hogy hosszú távú következtéteseket tudjunk levonni. No de akkor vajon miért olyan elterjedtek kis hazánkban a gyógynövényes termékek, miért terjesztik őket? Talán a válasz nem is olyan bonyolult...

A válasz sajnos a profit. Óriási üzletet jelent, hiszen a parlagfűhöz olcsó hozzájutni, és az allergia sokakat érint, nagy a célcsoport. Ha pedig az említett virágzás előtti állapotú növényt használják fel, akkor rövid távon alacsony a kockázat mértéke is.

Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon

A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?