Menü

Parlagfűvel az allergia ellen?

Cikksorozatunk első részében általánosan bemutattuk Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadását, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa. Prezentációjában a gyógynövények használatáról, helyes és helytelen alkalmazásáról, felhasználásáról esett szó. Akkor megígértük, hogy a parlagfű témáját részletesen is érintjük.

Magyarországon sokan ismerik azt a szemléletet, hogy a parlagfű valamely formájú fogyasztásával megküzdhetünk a sokakat kínzó parlagfű allergiával. Vajon mi igaz ebből? Tényleg segít, vagy téves az információ - mit mond a szakember?

Hogyan is allergizál pontosan a parlagfű? A pollenjében lévő fehérjék azok, amelyre sokan érzékenyek. A parlagfű, mint allergiát gyógyító szer nézőpontjának alapja a deszenzibilizálás fogalma. Ez azt jelenti, hogy apránként, emelkedő dózisban adagolnak valamit, s ezzel érzéketlenné teszik a szervezetet az adott anyagra vagy dologra.

Igen ám, viszont érdekesség, hogy a parlagfüves termékek szinte kizárólag virágzás előtti parlagfüvet tartalmaznak, viszont nem maga a növény, hanem a fent már említett, virágzáskor termelődő pollen az, ami allergiás hatásokat válthat ki. Ez az ellentmondás azt igazolja, hogy ez a módszer sajnos hatástalan kell, hogy legyen.

Jó ha tudjuk még, hogy Magyarországon kívül a parlagfüvet sehol a világon nem használják gyógynövényként, annak ellenére, hogy nem magyar eredetű növény. Egy amerikai etno-farmakológus szerint a régi időkben is csak nagyon ritkán használták gyógynövényként a parlagfüvet, és egyáltalán nem elterjedt az alkalmazása a mai napig sem.

Sőt, a patkánykísérletek szerint a parlagfűnek citotoxikus hatása van, ami azt jelenti, hogy rontja a máj- és vesefunkciókat. Érdekesség még, hogy az állatok egyáltalán nem szeretik lelegelni a parlagfüvet!

Az is tény továbbá, hogy a parlagfűvel kapcsolatos tapasztalataink mindössze pár évesek, s ez az idő még nem elegendő ahhoz, hogy hosszú távú következtéteseket tudjunk levonni. No de akkor vajon miért olyan elterjedtek kis hazánkban a gyógynövényes termékek, miért terjesztik őket? Talán a válasz nem is olyan bonyolult...

A válasz sajnos a profit. Óriási üzletet jelent, hiszen a parlagfűhöz olcsó hozzájutni, és az allergia sokakat érint, nagy a célcsoport. Ha pedig az említett virágzás előtti állapotú növényt használják fel, akkor rövid távon alacsony a kockázat mértéke is.

Extrém hideg idején is felelősek vagyunk az állatokért

Az elmúlt években egyre gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a háziállatokat is komoly kihívás elé állítják. A tartós hideg, a fagy, a szél és a csapadék különösen veszélyes lehet a szabadban tartott kutyák számára.

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.