Apa-coaching: Munka vagy magánélet?
- Dátum: 2017.11.08., 18:19
- apa, Apa Magazin, apa-coaching, apaság, coaching, család, családmodell, időgazdálkodás, magánélet, munka, skandináv modell, túlóra
Egy családapának választania kell?
A nyolcvanas években még kuriózumnak számított a skandináv családmodell, és hazánkban egyáltalán nem volt elterjedt, hogy az édesapa maradjon otthon gyesen, de azóta az elképzelhetetlen valósággá vált. Magyarországon is egyre több családban van jelen aktív szülőként az édesapa, de sokakat gyötör a lelkifurdalás, mert nem tudják, hogyan egyensúlyozzanak munka és magánélet közt.
Szeretnének minél több időt tölteni a családjukkal, de egyúttal a kenyérkereső szerepét is be akarják tölteni, és ez lehetetlen küldetésnek tűnhet. Az APA Magazin aktuális számában térképet ad a modern apákra nehezedő problémákról, és a megoldási lehetőségekről. Léder László szakpszichológus járta körbe az apa-coaching témáját.
Az apa-coaching egyelőre még nem terjedt el igazán széles körben hazánkban, de már vannak olyan vállalatok, ahol kifejezetten az édesapák számára tartanak előadásokat, és segítik őket a munka és a magánélet egyensúlyának megtalálásában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatvezetők nagy része magától értetődőnek gondolja, hogy a férfiak családi életének támogatása magával hozza a munkahelyi teljesítmény javulását. Külön érdekesség, hogy a vezetők egyébként családi állapotuktól függetlenül gondolkodnak a témában, inkább a szocializáció a mérvadó tényező.
Az apa-coaching előadások központi témája a leendő vagy kezdő apukák felkészítése, a félelmek eloszlatása. Az egyik alapvető probléma, hogy miközben az anyukák karrierszünetet tartanak, az apák dupla erőfeszítéssel próbálják pótolni a kieső családi bevételt. Ezzel párhuzamosan jönnek a plusz munkahelyi vállalások, túlórák, majd a túlhajszoltság érzése, a folyamatos nyomás és végül a kiégés. De van kiút a mókuskerékből? Léder László szerint igen. Fontos az időgazdálkodás és a hatékonyság fokozása. Az apa-coaching részeként különböző életmód-szervezési tanácsokat is kaphatnak a leendő és a gyakorló apák. A teljes cikk az APA Magazinban olvasható.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.