Menü

Apa-coaching: Munka vagy magánélet?

Egy családapának választania kell?

A nyolcvanas években még kuriózumnak számított a skandináv családmodell, és hazánkban egyáltalán nem volt elterjedt, hogy az édesapa maradjon otthon gyesen, de azóta az elképzelhetetlen valósággá vált. Magyarországon is egyre több családban van jelen aktív szülőként az édesapa, de sokakat gyötör a lelkifurdalás, mert nem tudják, hogyan egyensúlyozzanak munka és magánélet közt.

Szeretnének minél több időt tölteni a családjukkal, de egyúttal a kenyérkereső szerepét is be akarják tölteni, és ez lehetetlen küldetésnek tűnhet. Az APA Magazin aktuális számában térképet ad a modern apákra nehezedő problémákról, és a megoldási lehetőségekről. Léder László szakpszichológus járta körbe az apa-coaching témáját.

Az apa-coaching egyelőre még nem terjedt el igazán széles körben hazánkban, de már vannak olyan vállalatok, ahol kifejezetten az édesapák számára tartanak előadásokat, és segítik őket a munka és a magánélet egyensúlyának megtalálásában. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatvezetők nagy része magától értetődőnek gondolja, hogy a férfiak családi életének támogatása magával hozza a munkahelyi teljesítmény javulását. Külön érdekesség, hogy a vezetők egyébként családi állapotuktól függetlenül gondolkodnak a témában, inkább a szocializáció a mérvadó tényező.

Az apa-coaching előadások központi témája a leendő vagy kezdő apukák felkészítése, a félelmek eloszlatása. Az egyik alapvető probléma, hogy miközben az anyukák karrierszünetet tartanak, az apák dupla erőfeszítéssel próbálják pótolni a kieső családi bevételt. Ezzel párhuzamosan jönnek a plusz munkahelyi vállalások, túlórák, majd a túlhajszoltság érzése, a folyamatos nyomás és végül a kiégés. De van kiút a mókuskerékből? Léder László szerint igen. Fontos az időgazdálkodás és a hatékonyság fokozása. Az apa-coaching részeként különböző életmód-szervezési tanácsokat is kaphatnak a leendő és a gyakorló apák. A teljes cikk az APA Magazinban olvasható.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.