Menü

Gyógynövény vagy gyógyszer?

Látszólag külön táborra oszlanak azok, akik a hagyományos, szintetikus gyógyszereket, s akik a gyógynövényeket pártolják. Pedig a képlet nem ilyen egyszerű... Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadásán jártunk, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa.

A gyógynövények pártolójaként örömmel hallgattam az előadót, aki saját bevallása szerint kedveli a gyógynövényes egészségmegőrzést és gyógyítást, de felhívta a figyelmet a megfelelő használat fontosságára. Beszámolt róla, hogy nem kérdés a gyógynövények fontossága, hiszen az utóbbi években gyógyszerészetileg engedélyezett hatóanyagok 63%-a valamilyen módon a természetes vegyületekhez kapcsolódik.

Ennek oka, hogy a természetes szerek könnyebben felfedezhetőek és nagyobb eséllyel hatnak a szervezetre, mint a szintetikus szerek. Hiszen a növényekben termelődő anyagok valamilyen módon hatnak a környezetükre - és ezzel együtt az emberre is. A kutatásoknak pedig gyakori kiindulópontja, irányadója az eredeti, hagyományos népi orvoslás. Míg a szintetikus szerek esetén nincs kiindulópont, és általában egy adott dologra hat egy-egy anyag.

Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak félreértésekből, információhiányból adódó tévedések a gyógynövényhasználat terén, így fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk. Szó volt a Magyarországon ma már divatossá vált parlagfű használatról (következő cikkükben ezt is részletezzük), és sok más olyan tévedésről, amit érdemes elkerülni. Akár híres emberek és közismert könyvek is tartalmazhatnak tévedéseket, téves információkat - talán segíthet, ha nem csak egyetlen forrásból próbálunk tájékozódni. Az egyik ilyen tévút a sokak által ismert és kedvelt Maria Treben könyvben olvasható fekete nadálytő tea - noha kutatások igazolták, hogy ez három-négyszeresére emelheti a májrák kialakulásának kockázatát. Míg ugyanez a gyógynövény külsőleges használatra ténylegesen alkalmas.

Nehéz tehát megtalálni azt az egészséges egyensúlyt, amely nem ijeszt el a gyógynövényhasználattól, de a megfelelő felhasználáshoz nyújt segítséget. Ezért is találták ki, hogy minden évben kihirdetik az év gyógynövényét, s ezzel együtt a vele kapcsolatos tájékoztatásra is hangsúlyt lehet helyezni. A jelenlegi évben a mák az év gyógynövénye, erről és a korábbi évek "megválasztott" gyógynövényeiről ezen a honlapon olvashatnak: http://evgyogynovenye.hu

Esett szó természetesen olyan gyógynövényekről, amelyeknek használata javasolt, ilyen például hársfa (kivéve az ezüstlevelű hárs), a fahéj, a gyömbér vagy a kamilla. Igaz, utóbbi esetén is fontos például, hogy meg tudjuk különböztetni a hozzá nagyon hasonló ebszékfűtől, amelynek allergizáló hatása lehet.

Dr. Csupor Dezső kiemelte a gyógynövények fontosságát a prevencióban, tehát a betegségek, egészségügyi problémák megelőzésében és kockázatuk csökkentésében. Sok gyógynövény és növényi készítmény van, amely kifejezetten alkalmas a megelőző szakaszban, viszont hatástalan akkor, ha már kialakult a probléma. Ilyen például a zöld tea, amely a rák gyógyításában már hatástalannak bizonyult, de megelőzésképp valóban hatékony lehet.

18.000 növényi készítmény van jelenleg forgalomban - ha belegondolunk, ez igen nagy szám. Sajnos ezek közül sokak minősége nem megfelelő, vagy téves tájékoztatást, félinformációkat tartalmaznak. Ennek természetesen üzleti és piaci okai vannak, de azért tartja szomorúnak ezt a tényt, mert a helyzet (feleslegesen és irreálisan) rontja a gyógynövények presztizsét és hitelességét.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.