Menü

Gyógynövény vagy gyógyszer?

Látszólag külön táborra oszlanak azok, akik a hagyományos, szintetikus gyógyszereket, s akik a gyógynövényeket pártolják. Pedig a képlet nem ilyen egyszerű... Dr. Csupor Dezső egyetemi docens előadásán jártunk, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa.

A gyógynövények pártolójaként örömmel hallgattam az előadót, aki saját bevallása szerint kedveli a gyógynövényes egészségmegőrzést és gyógyítást, de felhívta a figyelmet a megfelelő használat fontosságára. Beszámolt róla, hogy nem kérdés a gyógynövények fontossága, hiszen az utóbbi években gyógyszerészetileg engedélyezett hatóanyagok 63%-a valamilyen módon a természetes vegyületekhez kapcsolódik.

Ennek oka, hogy a természetes szerek könnyebben felfedezhetőek és nagyobb eséllyel hatnak a szervezetre, mint a szintetikus szerek. Hiszen a növényekben termelődő anyagok valamilyen módon hatnak a környezetükre - és ezzel együtt az emberre is. A kutatásoknak pedig gyakori kiindulópontja, irányadója az eredeti, hagyományos népi orvoslás. Míg a szintetikus szerek esetén nincs kiindulópont, és általában egy adott dologra hat egy-egy anyag.

Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak félreértésekből, információhiányból adódó tévedések a gyógynövényhasználat terén, így fontos, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk. Szó volt a Magyarországon ma már divatossá vált parlagfű használatról (következő cikkükben ezt is részletezzük), és sok más olyan tévedésről, amit érdemes elkerülni. Akár híres emberek és közismert könyvek is tartalmazhatnak tévedéseket, téves információkat - talán segíthet, ha nem csak egyetlen forrásból próbálunk tájékozódni. Az egyik ilyen tévút a sokak által ismert és kedvelt Maria Treben könyvben olvasható fekete nadálytő tea - noha kutatások igazolták, hogy ez három-négyszeresére emelheti a májrák kialakulásának kockázatát. Míg ugyanez a gyógynövény külsőleges használatra ténylegesen alkalmas.

Nehéz tehát megtalálni azt az egészséges egyensúlyt, amely nem ijeszt el a gyógynövényhasználattól, de a megfelelő felhasználáshoz nyújt segítséget. Ezért is találták ki, hogy minden évben kihirdetik az év gyógynövényét, s ezzel együtt a vele kapcsolatos tájékoztatásra is hangsúlyt lehet helyezni. A jelenlegi évben a mák az év gyógynövénye, erről és a korábbi évek "megválasztott" gyógynövényeiről ezen a honlapon olvashatnak: http://evgyogynovenye.hu

Esett szó természetesen olyan gyógynövényekről, amelyeknek használata javasolt, ilyen például hársfa (kivéve az ezüstlevelű hárs), a fahéj, a gyömbér vagy a kamilla. Igaz, utóbbi esetén is fontos például, hogy meg tudjuk különböztetni a hozzá nagyon hasonló ebszékfűtől, amelynek allergizáló hatása lehet.

Dr. Csupor Dezső kiemelte a gyógynövények fontosságát a prevencióban, tehát a betegségek, egészségügyi problémák megelőzésében és kockázatuk csökkentésében. Sok gyógynövény és növényi készítmény van, amely kifejezetten alkalmas a megelőző szakaszban, viszont hatástalan akkor, ha már kialakult a probléma. Ilyen például a zöld tea, amely a rák gyógyításában már hatástalannak bizonyult, de megelőzésképp valóban hatékony lehet.

18.000 növényi készítmény van jelenleg forgalomban - ha belegondolunk, ez igen nagy szám. Sajnos ezek közül sokak minősége nem megfelelő, vagy téves tájékoztatást, félinformációkat tartalmaznak. Ennek természetesen üzleti és piaci okai vannak, de azért tartja szomorúnak ezt a tényt, mert a helyzet (feleslegesen és irreálisan) rontja a gyógynövények presztizsét és hitelességét.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.