Ezért egyél almát!
- Dátum: 2017.11.07., 23:57
- alma, antioxidáns, C-vitamin, fogyókúra, gyümölcs, hasfogó hasmenés, méregtelenítés, pektin
Az alma az emberiség egyik legrégebbi tápláléka. A kőkorszakból ismert gyümölcsöt a perzsák, a görögök, a kelták, rómaiak, és szinte egész Európa szentként tisztelte. Szimbolikus jelentésében a szerelem, a termékenység jelenik meg, a mitológiában a vénuszi lelkiség szelídsége kapcsolódik hozzá, a közismert bibliai megjelenése kapcsán pedig a tudás és a bűn szimbóluma is egyben. A különböző kultúrkörökben való megjelenése a megbecsülés jele, amit számos jótékony hatásainak köszönhet.
Rendszeres fogyasztása a szervezet folyamatos méregtelenítésének egyik legjobb eszköze. Szépség- és fogyókúrák kiváló összetevője, hiszen alacsony kalóriatartalma mellett (egy közepes alma kb. 80-90 kcal), közepesen alacsony szénhidrát-tartalmú (egy közepes alma, kb 21 g. szénhidrátot tartalmaz), magas víztartalmú és antioxidánsokban, ásványi anyagokban is gazdag. Kémiai alkotórészei közé tartozik az energiát adó gyümölcscukor, az emészthetetlen ballasztanyag pektin, aminek vírus- és baktériumölő hatást is tulajdonítanak a rostoknál általánosságban ismert pozitív hatásain túl. C-vitamin tartalma jelentős, az áfonyáéval közel megegyező. Bioflavonoidokat, közvetlen a héj alatt magnéziumot, karotént és vasat is tartalmaz. Magas vitamin- és ásványianyag tartalmát az emberi szervezet könnyen hasznosítja.
Magas pektintartalma révén kiváló, mellékhatásmentes hasfogó (korábban még vérhas, tífusz esetén is almakúrát alkalmaztak), ezért a csecsemő-és gyermekgyógyászatban a finomra reszelt almát mai napig előszeretettel ajánlják hasmenés időszakában. Foszfor-, és almasav-tartalma jótékony hatással van az agyra, a vese-, és májműködésre, fokozza a kiválasztószervek működését. A vese, húgyutak gyulladásainál, emésztőrendszeri panaszok, hasmenés, köszvény, ízületi fájdalmak, visszatérő légúti fertőzések, rekedtség, torokfájás esetén 2-3 hetes almalé-kúrát ajánlanak, melyben napi 3-4 dl friss almalevet kell meginni.
A statisztikák szerint évente fejenként 23 kg almát fogyasztunk.
Cikkünk következő részéből megtudhatod, hogy miként illeszd az étkezésedbe változatosan almát - tarts velünk!
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?