Menü

Ezért egyél almát!

Az alma az emberiség egyik legrégebbi tápláléka. A kőkorszakból ismert gyümölcsöt a perzsák, a görögök, a kelták, rómaiak, és szinte egész Európa szentként tisztelte. Szimbolikus jelentésében a szerelem, a termékenység jelenik meg, a mitológiában a vénuszi lelkiség szelídsége kapcsolódik hozzá, a közismert bibliai megjelenése kapcsán pedig a tudás és a bűn szimbóluma is egyben. A különböző kultúrkörökben való megjelenése a megbecsülés jele, amit számos jótékony hatásainak köszönhet.

Rendszeres fogyasztása a szervezet folyamatos méregtelenítésének egyik legjobb eszköze. Szépség- és fogyókúrák kiváló összetevője, hiszen alacsony kalóriatartalma mellett (egy közepes alma kb. 80-90 kcal), közepesen alacsony szénhidrát-tartalmú (egy közepes alma, kb 21 g. szénhidrátot tartalmaz), magas víztartalmú és antioxidánsokban, ásványi anyagokban is gazdag. Kémiai alkotórészei közé tartozik az energiát adó gyümölcscukor, az emészthetetlen ballasztanyag pektin, aminek vírus- és baktériumölő hatást is tulajdonítanak a rostoknál általánosságban ismert pozitív hatásain túl. C-vitamin tartalma jelentős, az áfonyáéval közel megegyező. Bioflavonoidokat, közvetlen a héj alatt magnéziumot, karotént és vasat is tartalmaz. Magas vitamin- és ásványianyag tartalmát az emberi szervezet könnyen hasznosítja.

Magas pektintartalma révén kiváló, mellékhatásmentes hasfogó (korábban még vérhas, tífusz esetén is almakúrát alkalmaztak), ezért a csecsemő-és gyermekgyógyászatban a finomra reszelt almát mai napig előszeretettel ajánlják hasmenés időszakában. Foszfor-, és almasav-tartalma jótékony hatással van az agyra, a vese-, és májműködésre, fokozza a kiválasztószervek működését. A vese, húgyutak gyulladásainál, emésztőrendszeri panaszok, hasmenés, köszvény, ízületi fájdalmak, visszatérő légúti fertőzések, rekedtség, torokfájás esetén 2-3 hetes almalé-kúrát ajánlanak, melyben napi 3-4 dl friss almalevet kell meginni.

A statisztikák szerint évente fejenként 23 kg almát fogyasztunk.

Cikkünk következő részéből megtudhatod, hogy miként illeszd az étkezésedbe változatosan almát - tarts velünk!

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.