Menü

Főételek a megfelelő vitaminfogyasztáshoz

Az őszi és téli vitaminfogyasztásról szóló cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy milyen leveseket érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy meglegyen a napi szükséges 400 grammos zöldségfogyasztásunk. Most a második részben pedig a főételekről lesz szó.

Talán sokaknak eszébe jutnak a hagyományos főzelékfélék és a rakott zöldségek. A klasszikus főzelékféléket ízletesebbé, különlegesebbé tehetjük, ha némi reszelt sajtot adunk hozzájuk. Ez különösen a tejfölös habarással készülő főzelékfélék esetében ad különleges ízt. Ilyenkor kevesebb liszt felhasználásával sűríthetünk, hiszen az olvadó sajt is testességet kölcsönöz a főzeléknek, így nem csak az ízhatást tesszük teljesebbé, de egyúttal növeljük a fehérjetartalmat és csökkentjük a szénhidrát-tartalmat is.

A rakott ételek esetében is próbáljunk meg minél lazábban gondolkodni. Nyugodtan törjünk ki, a magyaros ízvilágból, használjunk bolognai mártásként elkészített húsos réteget, vagy akár besamellel készülőt a franciás ízhatásért, vagy hús helyet használjunk sajtot a teljesen más ízvilágért. A sajtos, és besameles ételeket szerecsendióval fűszerezzük. A hagyományos rizs-réteget helyettesíthetjük barna rizzsel, kölessel, de akár galuskával is. Legyünk bátrak, lehet, hogy új családi kedvencek születnek!

Húsok mellé köreteként is kínáljunk párolt vagy sült zöldségeket. A répát, zellert, a burgonyához hasonlóan elkészíthetjük például sütve, hasábrépának, zellernek, esetleg csőben sütve, de tócsninak is, illetve pürének elkészítve is finom. A zöldségpürék közül kiemelkedően kellemes ízhatású a karfiolpüré, mely színe miatt még emlékeztet is a hagyományos burgonyapürére. Ha pedig a karfiolt, karalábét aprítóban rizsszem méretűre aprítjuk, esetleg lereszeljük, majd egy kevés zsiradékon serpenyőben pár pillanatig pirítva rizsre emlékeztető köretet nyerhetünk. Ügyeljünk rá, hogy ez fél percnél több ne legyen, különben megfő, és püré lesz belőle, nem pedig „rizs”. A karfiol ízét semlegesíthetjük, ha az átpirításhoz hagymát dinsztelünk, és azzal pirítjuk készre a köretünket. Ugye, hogy nem is olyan nehéz ez a zöldségevés...?

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.