Főételek a megfelelő vitaminfogyasztáshoz
- Dátum: 2017.10.26., 16:02
- besamel, egészséges, étkezés, főétel, főzelék, fűszer, rizs, sajt, táplálkozás, zöldség, zöldségfogyasztás, zöldségpüré
Az őszi és téli vitaminfogyasztásról szóló cikksorozatunk első részében arról volt szó, hogy milyen leveseket érdemes fogyasztani annak érdekében, hogy meglegyen a napi szükséges 400 grammos zöldségfogyasztásunk. Most a második részben pedig a főételekről lesz szó.
Talán sokaknak eszébe jutnak a hagyományos főzelékfélék és a rakott zöldségek. A klasszikus főzelékféléket ízletesebbé, különlegesebbé tehetjük, ha némi reszelt sajtot adunk hozzájuk. Ez különösen a tejfölös habarással készülő főzelékfélék esetében ad különleges ízt. Ilyenkor kevesebb liszt felhasználásával sűríthetünk, hiszen az olvadó sajt is testességet kölcsönöz a főzeléknek, így nem csak az ízhatást tesszük teljesebbé, de egyúttal növeljük a fehérjetartalmat és csökkentjük a szénhidrát-tartalmat is.
A rakott ételek esetében is próbáljunk meg minél lazábban gondolkodni. Nyugodtan törjünk ki, a magyaros ízvilágból, használjunk bolognai mártásként elkészített húsos réteget, vagy akár besamellel készülőt a franciás ízhatásért, vagy hús helyet használjunk sajtot a teljesen más ízvilágért. A sajtos, és besameles ételeket szerecsendióval fűszerezzük. A hagyományos rizs-réteget helyettesíthetjük barna rizzsel, kölessel, de akár galuskával is. Legyünk bátrak, lehet, hogy új családi kedvencek születnek!
Húsok mellé köreteként is kínáljunk párolt vagy sült zöldségeket. A répát, zellert, a burgonyához hasonlóan elkészíthetjük például sütve, hasábrépának, zellernek, esetleg csőben sütve, de tócsninak is, illetve pürének elkészítve is finom. A zöldségpürék közül kiemelkedően kellemes ízhatású a karfiolpüré, mely színe miatt még emlékeztet is a hagyományos burgonyapürére. Ha pedig a karfiolt, karalábét aprítóban rizsszem méretűre aprítjuk, esetleg lereszeljük, majd egy kevés zsiradékon serpenyőben pár pillanatig pirítva rizsre emlékeztető köretet nyerhetünk. Ügyeljünk rá, hogy ez fél percnél több ne legyen, különben megfő, és püré lesz belőle, nem pedig „rizs”. A karfiol ízét semlegesíthetjük, ha az átpirításhoz hagymát dinsztelünk, és azzal pirítjuk készre a köretünket. Ugye, hogy nem is olyan nehéz ez a zöldségevés...?
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.