Menü

Intenzív testmozgás után csökken az étvágy?

Azzal mind tisztában vagyunk, hogy ha fogyni szeretnénk, nem elég csak az étrendünket megváltoztatni, hanem a testmozgást is be kell építenünk a mindennapjainkba. Tartós súlyvesztéshez vagy az áhított kilogramm megtartásához bizony életmódváltásra van szükség.

Sokan tapasztaltuk már azt, hogy egy kellően kimerítő gyakorlatsor, egy végig ugrált aerobicóra után legkevésbé sem enni szeretnénk. Természetesen örülünk ilyenkor, hiszen adtunk is le a kalóriákból és nem is kívánja a szervezetünk az azonnali pótlásukat. Érdekes azonban, hogy számos embernél viszont kimondottan éhségrohamok jelentkeznek az egyes edzések után. Akkor hogy is működik ez?

Egy új kutatásban azt vizsgálták, hogy az edzőteremben elvégzett különböző gyakorlatok hogyan befolyásolják az étvágyat. 16 egészséges fiatal férfi vett ebben részt, különböző típusú testmozgások hatására mérték az acilezett ghrelin szintjét a vérben. Ez egy hormon, amelyről úgy gondolják, hogy növeli az étvágyat. A kutatók a gyakorlat után standardizált ételeket adtak, és megkérték a férfiakat, hogy értékeljék éhségszintjüket. A vizsgálat azt mutatta, hogy minél intenzívebb és hosszabb a gyakorlat, annál inkább csökkentette az acilezett ghrelin szintjét. Azoknak, akik 90 percig futottak, még egy órával az edzés után is alacsonyabb volt a ghrelin szintjük. Úgy érezték, hogy kevésbé éhesek. A rövidebb, intenzívebb edzések is csökkentették a hormonszintet, mint például az egyszerű kocogás, de azon férfiaknak, akik hosszabb ideig futottak, volt a legalacsonyabb ez az értékük.

Prof. David Stensel, a Loughborough Egyetem Sport- Orvostudományi és Egészségtudományi Iskola egyik tanulmányának szerzője azt állítja, hogy korábbi munkájuk nem mutatta, hogy az emberek mennyire túlkompenzálnak, hogy mennyit fogyasztanak a testmozgás után. Nehéz terület ezt kutatni, hiszen ha közvetlenül nem figyeljük meg az embereket, akkor számolni kell azzal, hogy önállóan jelentik a gyakorlatuk hosszát és intenzitását, és hogy mennyit ettek. Ezek az adatok pedig nem mindig pontosak.

Ahhoz, hogy hatékony legyen az edzés, a maximális pulzusszám 75%-a fölött kell végezni a gyakorlatokat – mondja David Broom, aki a Sheffield Hallam Egyetem Sport és Testnevelési Akadémiájának professzora. A testmozgásnak nagy intenzitásúnak kell lennie, még a rövid 30 másodperces sprintek is csökkentik az étvágyat és az acetilezett ghrelint. A hormon csökkenése, vagyis az étvágy csökkenése durván 2 óráig tart, de az egyének között eltérés tapasztalható.

„Egyértelmű, hogy az eredmények azt mutatják, hogy az éheztetés, a koplalás nagyobb valószínűséggel terheli meg a szervezetet, ha inaktívak vagyunk.” – állítja Broom.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy edzés, főleg intenzív gyakorlatok végzése mellett még koplaljunk is. Mert az elvesztett energiát pótolni kell. De érdekes, hogy a különböző gyakorlatok elvégzésével úgy csökkenthetjük étvágyunkat, hogy nem terheljük vele szervezetünket. Érdemes a testmozgás előtt enni, persze nem közvetlenül és nem akármit. Leginkább a fehérjedús ételek ajánlottak, hiszen ha nincs mit elégetnie a szervezetnek, akkor az izmaink fehérjetartalmából fogunk veszíteni és nem a felesleges zsírból.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.