Menü

Gombák - nem is gondolnánk mennyire fontosak!

A gomba az élelmiszerek világában zöldségként szerepel, de technikailag nem növény. Pedig a gomba számos fontos tápanyagot tartalmaz és része a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. A szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat a különféle zöldségek és gyümölcsök biztosítják számunkra. Sok esetben a színtelen növényekből a tápanyag is hiányzik, de a fehér színű, ehető gombáknál ez ellentétesnek bizonyult.

Vizsgáljuk hát meg a gombák esetleges egészségügyi előnyeit, hogyan építhetjük be jobban a táplálékainkba a gombákat. De nem szabad elfelejteni, hogy a gombafogyasztás komoly egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen nem minden kis tönkös a barátunk!

Miben segítenek?

A gyümölcsök és zöldségek rendszeres fogyasztása szorosan összefügg számos egészségügyi kockázatot jelentő tényező csökkentésével. Ez alól a gombák sem kivételek. Fogyasztásukkal csökkenthetjük az elhízást és az ezzel járó cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Támogatjuk továbbá az arcbőr és a haj egészségét.

Daganatos megbetegedések

Segít a rák megelőzésében a gombafogyasztás, hiszen antioxidánsokat tartalmaz. Az antioxidánsok az anyagcsere-folyamatok során képződő szabadgyököket semlegesítik, amelyek jelenlétükkel a rák kialakulásához vezethetnek.

A szelén olyan ásványi anyag, amely nem található meg a legtöbb gyümölcsben és zöldségben, de gombákban igen. Szerepet játszik a máj enzim funkciójában, és segíti a rákot okozó vegyületek méregtelenítését a testben. Ezen kívül a szelén meggátolja a gyulladást és csökkenti a tumor növekedési sebességét. A gombákban a D-vitamin is kimutatták, amely hozzájárulva a sejtnövekedési ciklus szabályozásához, gátolja a rákos sejtek növekedését.

Cukorbetegség

Tanulmányok kimutatták, hogy az 1-es típusú cukorbetegek, akik magas rosttartalmú ételeket fogyasztanak, alacsonyabb vércukorszintet mutatnak, és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek javulhat a vércukorszintjük, a lipidek és az inzulin szintje a vérben.

Szív- és érrendszer

A gomba rostjaiban lévő kálium és C-vitamin mind hozzájárul a szív- és érrendszeri egészséghez. A kálium és a nátrium a szervezetben együttműködnek a vérnyomás szabályozásában. A magas káliumtartalmú és alacsony nátriumtartalmú gombák fogyasztása csökkenti a vérnyomást és csökkenti a magas vérnyomás okozta szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A shiitake gomba szárának rostjai különösen jó forrásai a béta-glükánoknak. Melyből napi 3 gramm béta-glükán bevitele 5%-al csökkentheti a vér koleszterinszintjét.

Immunitás

Az immunrendszer támogatásában is fontos szerepet játszik a gombák magas szeléntartalma, hiszen a szelén a gyulladásos T-sejtek termelésének stimulálásával javítja a fertőzésre adott immunválaszt. A gombák sejtfalaiban található béta-glükán stimulálja az immunrendszert a rákos sejtek leküzdésére és a tumorok kialakulásának megakadályozására.

Ideális testsúly

Gombák fogyasztásával az ideális súly megtartása is könnyebb, hiszen természetes nyersrostjai segítik az emésztést. Az emésztőrendszerünk a gombák sejtfalát, a kitint nem képes megemészteni, így növeli a jóllakottságot és a teltségérzetet, csökkenti az étvágyat. A gombáknak alacsony a kalóriatartalmuk, így remek résztvevői lehetnek a diétáknak.

Vitaminok és ásványi anyagok

A gomba gazdag B-vitaminokban, mint a riboflavin, a folát, a tiamin, a pantoténsav és a niacin. A B-vitaminok számos létfontosságú folyamatokban vesznek részt a szervezetben és segítenek a vörösvérsejtek kialakulásában.

A gombák fogyasztása segíti a vegán étrendben a D-vitamin pótlását. Általában a tejtermékek a D-vitamin forrásai, de a vegánok nem fogyasztanak semmilyen állati terméket, így a gombák jó alternatívát nyújthatnak ennek a fontos vitaminnak. A vegán étrendben nehéz megfelelő mennyiséget bevinni egyéb ásványi anyagokból - például szelén, kálium, réz, vas és foszfor – amelyre szintén remek megoldás a gombafogyasztás.

Forrás: medicalnewstoday.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.