Gond-e, ha sokat felejtett a gyerek nyáron?
- Dátum: 2017.09.10., 15:50
- felejtés, gyerek, játék, játékos tanulás, kapcsolat, lehetőség, matematika, nyár, olvasás, program, számítógép, szülő, tanár, tanulás
Emlékszem, gyerekkoromban Édesanyám kérésére a nyári szünidő utolsó egy hetét mindig az előző évi tananyag ismétlésével kellett töltenem. Habár színtiszta kitűnő voltam, mégsem fűlött a fogam a nyárvégi, egész napos tanuláshoz.
Valószínűleg a tanárok is imádják a hosszú nyári szünetet. Az elhivatottabbak viszont ugyanebben hátrányt is látnak benne. Gondolnak ugyanis arra, hogy a gyerekek mennyit felejtenek egy nyár alatt, így nehezebb őket visszaszoktatni, illetve a tananyagot folytatni.
Mit mond a tudomány? A kutatások szerint a felső középosztály azok gyermekei szerencsésebb helyzetben vannak, mert több lehetőségük van tudásuk fenntartására, így ők kevesebbet felejtenek, mint az alsó osztályba tartozó gyerekek.
Tudományos bizonyítékok támasztják alá azt is, hogy a matematikai tudás jóval inkább megfogyatkozik a nyár folyamán az olvasási készséghez képest. Ezt a legtöbben nem is csodáljuk! :)
Sorolhatnánk még további eredményeket, de inkább nézzük meg, mit ajánlanak a szakemberek! Eszerint három egymáshoz kapcsolódó dolog van, ami szükséges ahhoz, hogy a nebulók a nyárra a tanulás elől való menekülési lehetőségként és az örök felejtés motívumaként tekintsenek. Noha a nyár már eltelt, jövőre még használhatjuk ezeket az információkat, s talán akad olyan közöttük, amik év közben is fontosak lehetnek.
1. Iktassunk be a mindennapjaikba apró tanulási lehetőségeket, gyakorlást, akár olyat is, amiről ők nem is realizálják, hogy valóban tanulnak. A lényeg, hogy játékos elfoglaltságot találjunk nekik, aminek álcája mögé rejtőzik a tudás magunkhoz vételének lehetősége.
2. A hatékony tanuláshoz hozzátartozik az emberi tényező is. Fontos, hogy a gyerek és a szülő, valamint a gyerek és a tanár közötti kapcsolat jó legyen! Ez fogja ösztönözni őt a tanulásra, ettől válhatnak elkötelezetté.
3. Bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akik néhány hetes nyári tanulóprogramokon vesznek részt, alig felejtenek a tananyagból.
+1. Az igazság viszont az, hogy a hangsúly a játékos tanuláson van. A gyereknek fontos, hogy ne csak a kötelességet lássa a tudás megszerzésében, ha az élmény is lehet.
A bugyuta számítógépes játékok helyett buzdíthatjuk őket olyanokra, amelyekből játékosan tanulnak. Mutassuk meg nekik, hogy a tanulás nem teher, hanem lehetőség!
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?