Kacagás vagy magány? Melyiket választod?
- Dátum: 2017.09.09., 12:28
- egyedüllét, életfilozófia, filozófia, kacagás, magány, nevetés, pszichológia, tudat, tudatosság
Néhányan kincsként őrizzük az egyedüllétet, de az az igazság, hogy magányosnak lenni senki sem szeret. Az egyedüllét az emberi tapasztalat szükséges része. Az írók, gondolkodók és filozófusok is megbirkóznak vele.
Egy nagyszerű pszichoanalitikus, Frieda Fromm-Reichmann a magányt a mentális betegségek legrosszabb részének nyilvánította ki. A komoly beteg nem hagyatkozhat a saját érzékelésére, érzéseire, vagy arra, hogy ezeket bizalmasan megossza, mert elméje szinte kifejezhetetlenül egyedülálló.
A vallásos írók is írnak a magányról, az egyedüllétről. Ők az elmélkedés magányának tartják a jelenséget. A magányt hitvallásnak tekintik. A filozófusok azt mondják, nem lehet a magányt elkerülni: az emberi állapot velejárója a létezésen alapuló egyedüllét.
Az egyedüllét egy érzékelés és egy döntés, nemcsak egy objektív állapot. Ellentmondásként írják le a szociális kapcsolat vágyott és elért szintje között, amely inkább a kapcsolatok minőségén, semmint a mennyiségén alapszik. Lehet valaki magányos egy hatalmas tömegben vagy egy teljesen szociális kapcsolatokkal betáblázott naptárral, de még egy házasságban is.
Mindenki volt már magányos, de a krónikus magány a fizikai és mentális egészséget is veszélyezteti. Ezt az állapotot összefüggésbe hozták az immunrendszer alacsonyabb működésével, a csökkent stressztűrő képességgel, a depresszióval, de még a várható élettartam csökkenésével is. Mondhatjuk talán, hogy a magány ragályos.
A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik magányosnak érezték magukat, a szociális hálózatok szélére vándoroltak. Kevesebb barátjuk volt, és még azt a keveset is hajlamosak voltak elveszíteni. Hiszen mielőtt elveszítették volna őket, a saját magányukat vetítették ki feléjük. A nők pedig sokkal fogékonyabbak, mint a férfiak.
A nevetés dinamikus, a magány ellentétes fizikai és mentális következménye és egzisztenciális ölelése. Mintha fordított tükröt tartanánk magunk elé. Mondhatjuk, hogy a nevetés, a kacagás a magány, az egyedüllét alteregója.
A nevetés szociális kapcsolatokat alakít ki, csökkenti a fájdalmat, az idegességet, növeli a jólétet, és ami nagyon fontos: rendkívül fertőző! A nevetés biztonságot, emberi kapcsolatokat közvetít. Néhányan azt gondolják, a nevetés az első módja annak, hogy közöljük a körülöttünk lévőkkel: megszabadultunk a veszélytől. Valami potenciálisan veszélyes helyzet már nem létezik, megkönnyebbülhetünk. Ezért meglepődéssel és elragadtatással nevetünk.
A filozófusok közül a nevetést Nietzsche a halandóságra és a létezésen alapuló magányra adott válasznak gondolta. Ereje van, hogy felvidítson és összekapcsoljon minket, így a nevetés életigenlést jelent. Ha csak egy pillanatra is, a nevetés kinyitja a tudatot, és arra az időre az emberi félelmet, valamint butaságot egy nagy konténerben tartja.
Ahogy mondani szokás: „Soha ne vedd túl komolyan az életet! Még senki sem jutott ki onnan élve.”
A Te döntésed: melyiket választod?
Forrás: https://www.psychologytoday.com
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A lovasterápia jótékony hatásai

A lovasterápia, hippoterápia és a kapcsolódó állatsegített terápia egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, ugyanakkor hazánkban még kevéssé ismert és hozzáférhető módszer. Pedig ezek az eljárások nemcsak érzelmi és pedagógiai előnyökkel járnak, hanem mozgásterápiás hatásuk is jelentős.
Anyaság és nőiesség: miért nem kell választanunk?

Az anyaság az egyik legszebb, legfelelősségteljesebb, és talán leginkább átalakító szerep, amit egy nő az életében betölthet. De miközben az anyai szerepben nap mint nap helytállunk – etetünk, vigasztalunk, szervezünk, altatunk és folyamatosan aggódunk, figyelünk – könnyen elveszhetünk benne. Sok nő felteszi magának a kérdést: „Ki vagyok én most, hogy anya lettem? És hol van az a nő, aki korábban voltam?”