Építőkockánk, a koleszterin
- Dátum: 2017.09.07., 10:20
- HDL, koleszterin, koleszterinszint, LDL, sejt, szervezet, zsír
Igyekszünk kerülni a koleszterint - főleg, ha magas a koleszterinszintünk. A koleszterin hát az élet egy olyan darabja, amely ellenünk dolgozik? Nem egészen!
Szervezetünket hozzávetőlegesen 30-40 billió db (vagyis harminc-negyvenezer milliárd) sejt alkotja. E sejteket sejthártya (membrán) veszik körül, mely a sejtek belső szerkezetét elválasztja a külvilágtól és egyúttal összeköti azzal. A sejthártyák többfunkciós szerkezetek. Egyben tartják a sejtet, továbbítják a sejt életéhez szükséges anyagokat a sejt belsejébe és kiürítik a hulladékot a sejtből, továbbá megvédik a sejt érzékeny belső részeit a sejten kívüli világ hatásaitól.
A sejthártya koleszterintartalma nem elhanyagolható: az állati sejteket körülvevő membránok általában kb. 30%-a, vagyis egyharmada koleszterin. A koleszterin a sejthártyába belesüppedve segít fenn tartani a sejthártya megfelelő ruganyosságát és egyben szilárdságát. Koleszterin nélkül az állati sejteknek is szüksége lenne sejtfalra - arra a kemény sejthatároló falra, amely a baktériumoknál, a gombáknál és a növényeknél alapfelszerelés. Sejtfallal viszont más az élet: a nagyobb, többsejtű szervezetek, amelyeknek sejtfala van, nem képesek alakjukat és helyüket változtatni.
Koleszterin tehát kell, nélküle nem is lenne teljes az egészségünk. A koleszterin sejtjeinkbe egyrészt a koleszterin elfogyasztása által kerül, másrészt pedig a megevett zsiradékok lebontásának egyik terméke. Mindenkori mennyiségére a szervezet normál táplálkozás mellett oda tud figyelni. A koleszterin körüli homályban fel-feltűnik a "jó és a rossz koleszterin" is, vagyis a HDL és az LDL. Az LDL és a HDL valójában a zsíranyagcseréhez tartozó, a vérben található zsírszállító csomagocskák. Ezek koleszterint is szállítanak. Az LDL-t azért nevezik rossz koleszterinnek, mert ez a csomagfajta a benne található koleszterint a májból (a legfőbb zsírbontóból) a szervezet többi sejtjéhez viszi. A HDL pedig azért lett jó koleszterin, mert az a szervezet mindenféle sejtjétől szállít (helyben képződött) koleszterint a májba. A máj pedig az epén keresztül kiüríti azt. A lényeg az egyensúly.
(E hárombetűs mozaikszavak egyébként e vérzsírfajták angol monogrammjai - HDL = High Density Lipoprotein, arra utal, hogy ez a típusú vérzsírtest egészséges emberekben nagyobb mennyiségben van a vérben, mint az LDL = Low Density Lipoprotein).
Mi a tanulság? Elsősorban az, hogy ne féljünk a koleszterintől, és ne aggasszuk magunkat miatta! Hús- és halételeinkkel kellő mennyiségű és minőségű zsírt (és koleszterint) viszünk be. Amit ezen felül egy egészséges táplálkozás jegyében mérsékelhetünk, azok pedig az olyan ráadásként fogyasztott zsíros termékek, mint a vaj és a margarin, a nagyobb mennyiségben fogyasztott zsíros tejtermékek (gyümölcsjoghurtok, zsíros tejföl, tejszínes desszertek), a pecsenyezsír és a szalonna, továbbá az olajban sütött ételek (rántott ételek, sültkrumpli, chips, lángos, fánk stb. túlzott fogyasztása).
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?