Menü

Túl sokat ülünk az irodában

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik évek vagy akár évtizedek óta töltik a napi 8-10-12 órás munkaidejüket egy helyben ülve. Gyakran még napközben is alig akad idejük felkelni. Pedig egészséges lenne minden fél órában, órában néhány percre megmozgatni tagjainkat.

A főként ülő életmódot folytató dolgozó embernek – főleg azoknak, akik mellette még délutánonként vagy esténként sem űznek aktív fizikai tevékenységet – sokkal magasabb esélyei vannak különböző betegségek, mint például 2-es típusú cukorbetegség, a mentális egészség renyhülése vagy különféle szívbetegségek „megszerzésére”.

A legújabb kutatások szerint azonban a délutáni edzőtermi edzés sem elég az ülő életmód hátrányainak kiküszöböléséhez. A kutatók szerint ez a fajta életmód az egészségügy eddigi legnagyobb megoldandó kihívása.

Ha valaki napi szinten ül több órán keresztül megszakítás nélkül, bizonyítottan lassabb anyagcserével rendelkezik, és így esetében a vércukorszintjének alakulása, valamint a zsírtöbblet leadása is másképpen alakul.

Sajnos az ülőmunkát végző emberek nagyrésze a munkanapjai során még naponta 30 percre sem kel fel a székéből, ami azért ismerjük el, elég szomorú statisztikai adat. A legtöbben az ebédjüket is ülve, a képernyő előtt fogyasztják el.

Természetesen valamennyire érthető ez a helyzet, hiszen még evés közben is dolgozni, hogy minél hamarabb letehessék a munkát délután, és szaladhassanak haza a családjukhoz, vagy bevásárolni vagy a nagymamához. Az elkeserítő azonban az, hogy ez a fajta életmód csökkenti az életminőséget is. Ha evés közben tv-t nézünk vagy dolgozunk, közel sem vagyunk olyan hatékonyak, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálunk. Továbbá megvonjuk magunktól az ízélmény megélését is. Aláírom, hogy nehéz egy-egy nehéz munkanapon nyugodtan leülni az ebédlő asztalhoz, és átélni az evés örömét. Sok helyen ezt a dolgozók nem is tehetik meg (sajnos!), de mint minden, ez is tanulható. Ezért ha van lehetőségünk nyugodtan, kikapcsolódva ebédelni, ne vonjuk meg magunktól az élményt!

A kutatók azt mondják, sok fejlesztés kell még ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. De vannak apró változtatások, amelyekkel lassan, de biztosan elősegíthetjük egészségünk megőrzését. Például ebédeljünk állva, vagy telefonálás közben sétálgassunk az irodában, a folyosón. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket végezzük ülve.

Egyes kutatási eredmények alapján, ha valaki a szükségesnél napi 30 perccel többet áll egy éven keresztül, az 2,4 kg súlyvesztéssel jár. Ha állunk, azzal óránként 50 kalóriával többet tudunk elégetni, mint ha ülünk.

A nők számára elszomorító lehet, hogy a statisztikai adatok alapján sokkal több nő tölti ülve munkanapjait kevesebb mint napi 30 perc talpon levéssel, mint amennyi férfi.

De más egyszerű megoldások is léteznek. A lift helyett válasszuk a lépcsőt, és igyekezzünk minden félórában 5 percre felállni, és menni két kört az irodában, vagy ha tehetjük, az udvaron. Ne hivatkozzunk arra, hogy elfelejtjük. Állítsunk be időzítőt a telefonunkon, ami mindig emlékeztet minket. Ha fel kell keresnünk egy kollégánkat, inkább álljunk fel, és menjünk oda hozzá, semmint hogy felhívjuk a belső vonalon.

Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk, hogy miért hagyjuk, hogy a képernyők világa ennyire beszippantson minket, hiszen rendszerint már nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is valamiféle képernyőt bámulunk kikapcsolódás gyanánt. Mindenki ugyanannyira felelős, hogy ez a fajta életmód ennyire elterjedt, és beépült a napjainkba!

Felhasznált irodalom: http://beta.bbc.com/news/health-32069698

Kihagyhatatlan hazai kirándulóhelyek a nyár végére

Augusztus utolsó heteiben is akad felfedezni való Magyarországon. Cikkünkben olyan változatos úti célokat ismerhetünk meg, ahol történelmi nevezetességek, lenyűgöző épületek és hangulatos kirándulóhelyek várják az utazókat.

Egész nap dolgozunk, mégsem haladunk – miért nem látjuk az eredményt?

Reggel úgy indulunk neki a napnak, hogy ezúttal sikerül minden fontos feladatot elvégezni. A munkaidő végére azonban azzal szembesülünk, hogy hiába voltunk végig elfoglaltak, alig jutottunk előrébb. Ennek hátterében több olyan, szinte észrevétlen szokás is állhat, amely visszafogja a hatékonyságunkat.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?

Miért lesz libabőrös a bőrünk?

Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen végigfut a hátán a hideg, a karján apró dudorok jelennek meg, a szőrszálai pedig az égnek merednek. Ezt nevezzük libabőrnek.

Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.