Menü

Túl sokat ülünk az irodában

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik évek vagy akár évtizedek óta töltik a napi 8-10-12 órás munkaidejüket egy helyben ülve. Gyakran még napközben is alig akad idejük felkelni. Pedig egészséges lenne minden fél órában, órában néhány percre megmozgatni tagjainkat.

A főként ülő életmódot folytató dolgozó embernek – főleg azoknak, akik mellette még délutánonként vagy esténként sem űznek aktív fizikai tevékenységet – sokkal magasabb esélyei vannak különböző betegségek, mint például 2-es típusú cukorbetegség, a mentális egészség renyhülése vagy különféle szívbetegségek „megszerzésére”.

A legújabb kutatások szerint azonban a délutáni edzőtermi edzés sem elég az ülő életmód hátrányainak kiküszöböléséhez. A kutatók szerint ez a fajta életmód az egészségügy eddigi legnagyobb megoldandó kihívása.

Ha valaki napi szinten ül több órán keresztül megszakítás nélkül, bizonyítottan lassabb anyagcserével rendelkezik, és így esetében a vércukorszintjének alakulása, valamint a zsírtöbblet leadása is másképpen alakul.

Sajnos az ülőmunkát végző emberek nagyrésze a munkanapjai során még naponta 30 percre sem kel fel a székéből, ami azért ismerjük el, elég szomorú statisztikai adat. A legtöbben az ebédjüket is ülve, a képernyő előtt fogyasztják el.

Természetesen valamennyire érthető ez a helyzet, hiszen még evés közben is dolgozni, hogy minél hamarabb letehessék a munkát délután, és szaladhassanak haza a családjukhoz, vagy bevásárolni vagy a nagymamához. Az elkeserítő azonban az, hogy ez a fajta életmód csökkenti az életminőséget is. Ha evés közben tv-t nézünk vagy dolgozunk, közel sem vagyunk olyan hatékonyak, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálunk. Továbbá megvonjuk magunktól az ízélmény megélését is. Aláírom, hogy nehéz egy-egy nehéz munkanapon nyugodtan leülni az ebédlő asztalhoz, és átélni az evés örömét. Sok helyen ezt a dolgozók nem is tehetik meg (sajnos!), de mint minden, ez is tanulható. Ezért ha van lehetőségünk nyugodtan, kikapcsolódva ebédelni, ne vonjuk meg magunktól az élményt!

A kutatók azt mondják, sok fejlesztés kell még ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. De vannak apró változtatások, amelyekkel lassan, de biztosan elősegíthetjük egészségünk megőrzését. Például ebédeljünk állva, vagy telefonálás közben sétálgassunk az irodában, a folyosón. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket végezzük ülve.

Egyes kutatási eredmények alapján, ha valaki a szükségesnél napi 30 perccel többet áll egy éven keresztül, az 2,4 kg súlyvesztéssel jár. Ha állunk, azzal óránként 50 kalóriával többet tudunk elégetni, mint ha ülünk.

A nők számára elszomorító lehet, hogy a statisztikai adatok alapján sokkal több nő tölti ülve munkanapjait kevesebb mint napi 30 perc talpon levéssel, mint amennyi férfi.

De más egyszerű megoldások is léteznek. A lift helyett válasszuk a lépcsőt, és igyekezzünk minden félórában 5 percre felállni, és menni két kört az irodában, vagy ha tehetjük, az udvaron. Ne hivatkozzunk arra, hogy elfelejtjük. Állítsunk be időzítőt a telefonunkon, ami mindig emlékeztet minket. Ha fel kell keresnünk egy kollégánkat, inkább álljunk fel, és menjünk oda hozzá, semmint hogy felhívjuk a belső vonalon.

Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk, hogy miért hagyjuk, hogy a képernyők világa ennyire beszippantson minket, hiszen rendszerint már nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is valamiféle képernyőt bámulunk kikapcsolódás gyanánt. Mindenki ugyanannyira felelős, hogy ez a fajta életmód ennyire elterjedt, és beépült a napjainkba!

Felhasznált irodalom: http://beta.bbc.com/news/health-32069698

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).