Menü

Túl sokat ülünk az irodában

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik évek vagy akár évtizedek óta töltik a napi 8-10-12 órás munkaidejüket egy helyben ülve. Gyakran még napközben is alig akad idejük felkelni. Pedig egészséges lenne minden fél órában, órában néhány percre megmozgatni tagjainkat.

A főként ülő életmódot folytató dolgozó embernek – főleg azoknak, akik mellette még délutánonként vagy esténként sem űznek aktív fizikai tevékenységet – sokkal magasabb esélyei vannak különböző betegségek, mint például 2-es típusú cukorbetegség, a mentális egészség renyhülése vagy különféle szívbetegségek „megszerzésére”.

A legújabb kutatások szerint azonban a délutáni edzőtermi edzés sem elég az ülő életmód hátrányainak kiküszöböléséhez. A kutatók szerint ez a fajta életmód az egészségügy eddigi legnagyobb megoldandó kihívása.

Ha valaki napi szinten ül több órán keresztül megszakítás nélkül, bizonyítottan lassabb anyagcserével rendelkezik, és így esetében a vércukorszintjének alakulása, valamint a zsírtöbblet leadása is másképpen alakul.

Sajnos az ülőmunkát végző emberek nagyrésze a munkanapjai során még naponta 30 percre sem kel fel a székéből, ami azért ismerjük el, elég szomorú statisztikai adat. A legtöbben az ebédjüket is ülve, a képernyő előtt fogyasztják el.

Természetesen valamennyire érthető ez a helyzet, hiszen még evés közben is dolgozni, hogy minél hamarabb letehessék a munkát délután, és szaladhassanak haza a családjukhoz, vagy bevásárolni vagy a nagymamához. Az elkeserítő azonban az, hogy ez a fajta életmód csökkenti az életminőséget is. Ha evés közben tv-t nézünk vagy dolgozunk, közel sem vagyunk olyan hatékonyak, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálunk. Továbbá megvonjuk magunktól az ízélmény megélését is. Aláírom, hogy nehéz egy-egy nehéz munkanapon nyugodtan leülni az ebédlő asztalhoz, és átélni az evés örömét. Sok helyen ezt a dolgozók nem is tehetik meg (sajnos!), de mint minden, ez is tanulható. Ezért ha van lehetőségünk nyugodtan, kikapcsolódva ebédelni, ne vonjuk meg magunktól az élményt!

A kutatók azt mondják, sok fejlesztés kell még ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. De vannak apró változtatások, amelyekkel lassan, de biztosan elősegíthetjük egészségünk megőrzését. Például ebédeljünk állva, vagy telefonálás közben sétálgassunk az irodában, a folyosón. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket végezzük ülve.

Egyes kutatási eredmények alapján, ha valaki a szükségesnél napi 30 perccel többet áll egy éven keresztül, az 2,4 kg súlyvesztéssel jár. Ha állunk, azzal óránként 50 kalóriával többet tudunk elégetni, mint ha ülünk.

A nők számára elszomorító lehet, hogy a statisztikai adatok alapján sokkal több nő tölti ülve munkanapjait kevesebb mint napi 30 perc talpon levéssel, mint amennyi férfi.

De más egyszerű megoldások is léteznek. A lift helyett válasszuk a lépcsőt, és igyekezzünk minden félórában 5 percre felállni, és menni két kört az irodában, vagy ha tehetjük, az udvaron. Ne hivatkozzunk arra, hogy elfelejtjük. Állítsunk be időzítőt a telefonunkon, ami mindig emlékeztet minket. Ha fel kell keresnünk egy kollégánkat, inkább álljunk fel, és menjünk oda hozzá, semmint hogy felhívjuk a belső vonalon.

Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk, hogy miért hagyjuk, hogy a képernyők világa ennyire beszippantson minket, hiszen rendszerint már nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is valamiféle képernyőt bámulunk kikapcsolódás gyanánt. Mindenki ugyanannyira felelős, hogy ez a fajta életmód ennyire elterjedt, és beépült a napjainkba!

Felhasznált irodalom: http://beta.bbc.com/news/health-32069698

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.