Túl sokat ülünk az irodában
- Dátum: 2017.08.22., 20:57
- apró lépések, edzés, egészség, hétköznap, iroda, képernyő, kihívás, kutatás, megoldás, munka, munkanap, sport, túlóra, ülés, ülő életmód
Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik évek vagy akár évtizedek óta töltik a napi 8-10-12 órás munkaidejüket egy helyben ülve. Gyakran még napközben is alig akad idejük felkelni. Pedig egészséges lenne minden fél órában, órában néhány percre megmozgatni tagjainkat.
A főként ülő életmódot folytató dolgozó embernek – főleg azoknak, akik mellette még délutánonként vagy esténként sem űznek aktív fizikai tevékenységet – sokkal magasabb esélyei vannak különböző betegségek, mint például 2-es típusú cukorbetegség, a mentális egészség renyhülése vagy különféle szívbetegségek „megszerzésére”.
A legújabb kutatások szerint azonban a délutáni edzőtermi edzés sem elég az ülő életmód hátrányainak kiküszöböléséhez. A kutatók szerint ez a fajta életmód az egészségügy eddigi legnagyobb megoldandó kihívása.
Ha valaki napi szinten ül több órán keresztül megszakítás nélkül, bizonyítottan lassabb anyagcserével rendelkezik, és így esetében a vércukorszintjének alakulása, valamint a zsírtöbblet leadása is másképpen alakul.
Sajnos az ülőmunkát végző emberek nagyrésze a munkanapjai során még naponta 30 percre sem kel fel a székéből, ami azért ismerjük el, elég szomorú statisztikai adat. A legtöbben az ebédjüket is ülve, a képernyő előtt fogyasztják el.
Természetesen valamennyire érthető ez a helyzet, hiszen még evés közben is dolgozni, hogy minél hamarabb letehessék a munkát délután, és szaladhassanak haza a családjukhoz, vagy bevásárolni vagy a nagymamához. Az elkeserítő azonban az, hogy ez a fajta életmód csökkenti az életminőséget is. Ha evés közben tv-t nézünk vagy dolgozunk, közel sem vagyunk olyan hatékonyak, mintha egyszerre csak egy dologra koncentrálunk. Továbbá megvonjuk magunktól az ízélmény megélését is. Aláírom, hogy nehéz egy-egy nehéz munkanapon nyugodtan leülni az ebédlő asztalhoz, és átélni az evés örömét. Sok helyen ezt a dolgozók nem is tehetik meg (sajnos!), de mint minden, ez is tanulható. Ezért ha van lehetőségünk nyugodtan, kikapcsolódva ebédelni, ne vonjuk meg magunktól az élményt!
A kutatók azt mondják, sok fejlesztés kell még ahhoz, hogy ezt a problémát kezelni tudják. De vannak apró változtatások, amelyekkel lassan, de biztosan elősegíthetjük egészségünk megőrzését. Például ebédeljünk állva, vagy telefonálás közben sétálgassunk az irodában, a folyosón. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy csak a legfontosabb tevékenységeket végezzük ülve.
Egyes kutatási eredmények alapján, ha valaki a szükségesnél napi 30 perccel többet áll egy éven keresztül, az 2,4 kg súlyvesztéssel jár. Ha állunk, azzal óránként 50 kalóriával többet tudunk elégetni, mint ha ülünk.
A nők számára elszomorító lehet, hogy a statisztikai adatok alapján sokkal több nő tölti ülve munkanapjait kevesebb mint napi 30 perc talpon levéssel, mint amennyi férfi.
De más egyszerű megoldások is léteznek. A lift helyett válasszuk a lépcsőt, és igyekezzünk minden félórában 5 percre felállni, és menni két kört az irodában, vagy ha tehetjük, az udvaron. Ne hivatkozzunk arra, hogy elfelejtjük. Állítsunk be időzítőt a telefonunkon, ami mindig emlékeztet minket. Ha fel kell keresnünk egy kollégánkat, inkább álljunk fel, és menjünk oda hozzá, semmint hogy felhívjuk a belső vonalon.
Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk, hogy miért hagyjuk, hogy a képernyők világa ennyire beszippantson minket, hiszen rendszerint már nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is valamiféle képernyőt bámulunk kikapcsolódás gyanánt. Mindenki ugyanannyira felelős, hogy ez a fajta életmód ennyire elterjedt, és beépült a napjainkba!
Felhasznált irodalom: http://beta.bbc.com/news/health-32069698
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.