Az a fránya koleszterin…
- Dátum: 2017.08.01., 08:04
- egészség, jövő, koleszterin, kutatás, orvostudomány
Az orvostudomány, de főként a gyógyszeripar rendszere a hétköznap embere számára teljesen átláthatatlan. Vérhígítókat gyártanak, hogy bizonyos betegségben szenvedőket megkíméljenek, de ezzel veszélyt teremtenek. Aztán létrehoznak olyan ellenszereket, amelyekkel a vérhígítók hatását tudják kivédeni. Mi lehet az igazság a koleszterin esetében?
Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy valós-e a koleszterin hipotézis. Az alábbiakban bemutatunk néhány ellenpéldát, amelyekkel összezavarjuk az orvostudományt.
Mindenki ismeri a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin fogalmát. Az általános elképzelés szerint, ha a vérplazmában tartósan megnövekszik az LDL szintje, akkor a szervezet nem fog további zsírt, illetve koleszterint felvenni, ez pedig sejtkárosodáshoz vezet. Ilyenkor a zsírcseppek és a koleszterin úgynevezett plakkokat formálnak, amelyek bizonyos idő elteltével trombusokat, tehát vérrögöket fognak képezni. A szövetekben így visszafordíthatatlan károsodások jönnek létre, és a „beteg” szívinfarktust kap, vagy trombózissal kórházba kerül.
Akinek magas a koleszterinszintje, annak étrendbeli változást javasolnak, illetve koleszterinszint csökkentő gyógyszerek szedését írják elő. Eltiltják például a tojásevéstől, mert „az sok rossz koleszterint tartalmaz”.
A tudományos publikációk között található egy cikk, amely beszámol egy 88 éves férfiról, aki 15 éve napi 25 tojást eszik meg naponta. Összkoleszterin szintje, az LDL, HDL és trigliceridszintje azonban a normális tartományon belül van. Szervezetének működésében annyi változás figyelhető meg, hogy kevesebb koleszterin szívódik fel a testébe, valamint a koleszterint kisebb mennyiségben állítja elő (mert ugye mindenki tudja, hogy maga a szervezet is termel koleszterint!).
Egy tanulmányban vizsgálták, van-e összefüggés a koleszterinszint és az agyi tevékenység között. Nők és férfiak esetében is azt találták, hogy a magasabb koleszterinszint lecsökkenti a döntéshez szükséges időtartamot. Ez azt jelenti, hogy minél magasabb volt az egyén koleszterinszintje, annál hamarabb tudott döntést hozni. Másképpen úgyis mondhatnánk, hogy az alacsony koleszterinszint potenciálisan lecsökkenti az agyi tevékenység sebességét.
A fenti példákkal természetesen nem kívánjuk megdönteni az orvostudomány jelenlegi állását. A cikk mindössze arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy nem mindig minden működik szabályszerűen, és fontos, hogy a megoldás személyre szabottan jöjjön létre, hiszen az orvoslás jövője az individualizálásban rejlik.
Egészségvédelem az uszodában és a szaunában – Mire érdemes odafigyelni?
Az uszodák és szaunák kiváló lehetőséget nyújtanak a kikapcsolódásra és az egészség megőrzésére. A rendszeres úszás erősíti az izmokat és javítja az állóképességet, míg a szaunázás segíthet a stressz csökkentésében és a keringés élénkítésében.
Mi az a reflexológia és miért jó ez nekünk?
Azt a szót mindenki ismeri, hogy reflex, ami egy válasz egy adott ingerre, de mit kezd ezzel maga a reflexológia?
Ferritin: mit árul el a szervezet vasraktárairól?
A minap anyukám laborleletét elemezgettük, melyben a ferritin érték nem volt rendben, ami egy létfontosságú fehérje, a szervezet vasraktározásáért felel. Bár a legtöbben csak egy laborlelet egyik soraként találkoznak vele, az értéke rendkívül sokat elárul az egészségi állapotról. A ferritin segít megérteni, hogy elegendő vas áll-e rendelkezésre a szervezetben, vagy éppen hiány, esetleg túlterhelés áll fenn.
Nem mindegy, mivel vesszük be a gyógyszert
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy gyógyszerszedés mellett az alkohol fogyasztása kifejezetten ellenjavallt. Az etanol nemcsak a máj metabolikus terhelését fokozza, hanem számos hatóanyag farmakokinetikáját is módosítja, különösen antibiotikumok esetében. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy más, hétköznapinak számító italok – például kávé, tej vagy gyümölcslé – szintén érdemben befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását.
Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?
A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.