A boldog emberek 8 közös tulajdonsága
- Dátum: 2017.08.01., 09:10
- boldogság, egészség, idő, kapcsolat, kötelék, kutatás, meditáció, motiváció, pénz, tudatosság, tudomány
Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára.
A tudományos kutatások szerint a boldogságunk 40%-a áll fennhatóságunk alatt, míg a maradékot a genetika és a külső tényezők határozzák meg. (Mindenki eldöntheti maga, hogy valóban hisz-e ebben.) Mindenesetre úgy tűnik, azért rengeteg dolog van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy boldogabbá váljunk.

8 tudományosan igazolt, a boldogságot befolyásoló viselkedés:
1. A kapcsolatok létfontosságúak. Egy tanulmányban több száz férfi életét követték nyomon több mint 70 éven keresztül, és azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik szoros kapcsolatokat ápoltak.
2. Az idő megelőzi a pénzt. A boldog emberek általában több szabadidővel rendelkeznek, mint pénzzel.
3. Természetesen a több pénz is segít, hiszen a számlákat ki kell fizetni...
4. Illatozzuk meg a rózsákat! Azok az emberek, akik gyakran használják a reflexeiket, ösztöneiket és érzékeiket, a jelentések szerint sokkal elégedettebbek.

5. Ha kedvesen viselkedünk, javítjuk a saját hangulatunkat is. Vigyük ki a barátainkat a reptérre, vagy heti egy-egy délutánra vállaljunk önkéntes munkát.
6. A fizikai aktivitás sem csak kalóriaégetésre alkalmas. A boldogságunk szintjét is nagymértékben növeli! A sport a mentális betegségek tüneteit is csökkenti.
7. Ha pénzünket tárgyak helyett élményre költjük, sokkal boldogabbak leszünk. Egy új könyv elolvasása vagy a sziklamászás sokkal boldogabbá tesz minket.
8. A meditáció segíthet minket, hogy megtanuljunk a jelenben élni. Növeli a tudatosság mértékét, hogy jobban át tudjuk élni a pillanatokat.
Forrás: www.iflscience.com
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.