A boldog emberek 8 közös tulajdonsága
- Dátum: 2017.08.01., 09:10
- boldogság, egészség, idő, kapcsolat, kötelék, kutatás, meditáció, motiváció, pénz, tudatosság, tudomány
Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára.
A tudományos kutatások szerint a boldogságunk 40%-a áll fennhatóságunk alatt, míg a maradékot a genetika és a külső tényezők határozzák meg. (Mindenki eldöntheti maga, hogy valóban hisz-e ebben.) Mindenesetre úgy tűnik, azért rengeteg dolog van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy boldogabbá váljunk.
8 tudományosan igazolt, a boldogságot befolyásoló viselkedés:
1. A kapcsolatok létfontosságúak. Egy tanulmányban több száz férfi életét követték nyomon több mint 70 éven keresztül, és azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik szoros kapcsolatokat ápoltak.
2. Az idő megelőzi a pénzt. A boldog emberek általában több szabadidővel rendelkeznek, mint pénzzel.
3. Természetesen a több pénz is segít, hiszen a számlákat ki kell fizetni...
4. Illatozzuk meg a rózsákat! Azok az emberek, akik gyakran használják a reflexeiket, ösztöneiket és érzékeiket, a jelentések szerint sokkal elégedettebbek.
5. Ha kedvesen viselkedünk, javítjuk a saját hangulatunkat is. Vigyük ki a barátainkat a reptérre, vagy heti egy-egy délutánra vállaljunk önkéntes munkát.
6. A fizikai aktivitás sem csak kalóriaégetésre alkalmas. A boldogságunk szintjét is nagymértékben növeli! A sport a mentális betegségek tüneteit is csökkenti.
7. Ha pénzünket tárgyak helyett élményre költjük, sokkal boldogabbak leszünk. Egy új könyv elolvasása vagy a sziklamászás sokkal boldogabbá tesz minket.
8. A meditáció segíthet minket, hogy megtanuljunk a jelenben élni. Növeli a tudatosság mértékét, hogy jobban át tudjuk élni a pillanatokat.
Forrás: www.iflscience.com
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.