Menü

A boldog emberek 8 közös tulajdonsága

Mindenki boldog szeretne lenni, ezért az elmúlt évek során a tudományos kutatások is nagyobb hangsúlyt fektettek erre a témára.

A tudományos kutatások szerint a boldogságunk 40%-a áll fennhatóságunk alatt, míg a maradékot a genetika és a külső tényezők határozzák meg. (Mindenki eldöntheti maga, hogy valóban hisz-e ebben.) Mindenesetre úgy tűnik, azért rengeteg dolog van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy boldogabbá váljunk.

8 tudományosan igazolt, a boldogságot befolyásoló viselkedés:

1. A kapcsolatok létfontosságúak. Egy tanulmányban több száz férfi életét követték nyomon több mint 70 éven keresztül, és azt találták, hogy azok voltak a legboldogabbak, akik szoros kapcsolatokat ápoltak.

2. Az idő megelőzi a pénzt. A boldog emberek általában több szabadidővel rendelkeznek, mint pénzzel.

3. Természetesen a több pénz is segít, hiszen a számlákat ki kell fizetni...

4. Illatozzuk meg a rózsákat! Azok az emberek, akik gyakran használják a reflexeiket, ösztöneiket és érzékeiket, a jelentések szerint sokkal elégedettebbek.

5. Ha kedvesen viselkedünk, javítjuk a saját hangulatunkat is. Vigyük ki a barátainkat a reptérre, vagy heti egy-egy délutánra vállaljunk önkéntes munkát.

6. A fizikai aktivitás sem csak kalóriaégetésre alkalmas. A boldogságunk szintjét is nagymértékben növeli! A sport a mentális betegségek tüneteit is csökkenti.

7. Ha pénzünket tárgyak helyett élményre költjük, sokkal boldogabbak leszünk. Egy új könyv elolvasása vagy a sziklamászás sokkal boldogabbá tesz minket.

8. A meditáció segíthet minket, hogy megtanuljunk a jelenben élni. Növeli a tudatosság mértékét, hogy jobban át tudjuk élni a pillanatokat.

Forrás: www.iflscience.com

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?