Menü

Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai

A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.

A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.

Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.

A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.

A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.

Felhasznált irodalom: itt, itt, itt és itt

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Ha elfáradt a lábad, ez a négy egyszerű gyakorlat jól jöhet

Egy hosszú nap után sokan nem is a hátukat vagy a derekukat érzik a leginkább megterhelve, hanem a lábukat. Sokat állunk, gyalogolunk, sportolunk, egész nap cipőben vagyunk, és közben ritkán gondolunk arra, hogy a talpunknak is szüksége van egy kis törődésre. Estére jelentkezhet feszülő, húzó érzés, érzékenység vagy egyszerűen csak az az ismerős érzés, hogy jó lenne végre levenni a cipőt.

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja – a figyelem életet menthet

Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ilyenkor a figyelem egy olyan betegségre irányul, amely évente nagyon sok nő életét érinti, ugyanakkor a korai felismerésnek és a megfelelő kezelésnek köszönhetően egyre több betegnek van lehetősége a teljes gyógyulásra.

Alacsony vérnyomás –nem azt jelenti, hogy nyugodt vagy

Sokan félnek a magas vérnyomástól, pedig az alacsony vérnyomás is ugyanúgy gondot okozhat.

B1-vitamin - miért nélkülözhetetlen az idegrendszer és az energiatermelés számára?

A B1-vitamin, más néven tiamin, egy vízben oldódó vitamin, amely nélkülözhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Fontos szerepet játszik az energiatermelésben, az idegrendszer működésében, valamint az izmok és a szív normális működésének fenntartásában. Mivel a szervezet csak korlátozott mennyiségben képes raktározni, rendszeres bevitelére van szükség.