Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai
- Dátum: 2017.07.28., 15:09
- Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór
A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.
A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.
Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.
A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.
Miért fordul egyre több sportoló a jógához?
A modern sport világában egyre több profi és amatőr sportoló fedezi fel a jóga sokoldalú előnyeit. Bár korábban gyakran csak kiegészítő mozgásformaként tekintettek rá, mára bizonyított, hogy a jóga olyan fizikai és mentális támogatást nyújt, amely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény növeléséhez, a regeneráció gyorsításához és a sérülések megelőzéséhez.
Az anyajegyszűrés jelentősége
Az anyajegyszűrés (dermatológiai vizsgálat) alapvető szerepet játszik a bőrrák, különösen a melanóma korai felismerésében. Ez a fájdalommentes, nem invazív eljárás bőrgyógyász szakorvos által történik.
Természetes módszerek torokfájás és köhögés enyhítésére – bevált házi praktikák
A torokfájás és a köhögés az őszi–téli időszak leggyakoribb panaszai közé tartoznak, és bár sokszor nem igényelnek komoly orvosi kezelést, kellemetlenséget okozhatnak a mindennapokban. Szerencsére számos természetes módszer áll rendelkezésre, amelyek hatékonyan enyhíthetik a tüneteket és segíthetik a szervezet regenerálódását.
Hajhullás okai és megoldásai – mit tehetünk a dúsabb, egészségesebb hajért?
A hajhullás a lakosság jelentős részét érintő probléma, amely nemcsak esztétikai kérdés, hanem érzelmileg is megterhelő lehet. Bár napi 50–100 hajszál elvesztése teljesen normális, amikor a kihullott haj mennyisége tartósan meghaladja ezt, érdemes a háttérben meghúzódó okokat felderíteni.
A boka betegségeinek lelki háttere: a stabilitás, irány és önazonosság rejtett üzenetei
Az emberi test minden mozdulata mögött ott rejlik a lélek finom mintázata. A fizikai tünetek nem csupán biológiai folyamatok következményei, hanem gyakran annak a belső történetnek is a kivetülései, amelyet magunkban hordozunk. A boka, mint az egyensúly és irányváltás egyik legfontosabb szerve különösen érzékeny a pszichés terhelésekre. A testen betöltött szerepe szimbolikusan is jelentős: azt mutatja meg, milyen biztonsággal állunk a földön, mennyire merünk előre lépni, és hogyan viszonyulunk a saját életutunkhoz.