Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai
- Dátum: 2017.07.28., 15:09
- Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór
A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.
A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.
Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.
A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?
Befőzésből magok – ki ne dobd
Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat
A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.
Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?
A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.