Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai
- Dátum: 2017.07.28., 15:09
- Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór
A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.
A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.
Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.
A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.
Tippek az unalomevés ellen
A karantén kilók gyorsan felszaladhatnak, de van megoldás ellenük.
Mit árul el rólunk a vércsoportunk?
Mindenki tehet azért, hogy megváltoztassa életmódját, étrendjét, vagy az edzéstervét, de a vércsoportunk a születésünktől kezdve ugyanolyan marad. Közel száz évvel ezelőtt Karl Landsteiner Nobel-díjat kapott azért, mert felfedezte, hogy nem egyforma a vérünk, hanem különböző vércsoportok vannak. Az a mai napig rejtély, hogy miért vannak más vércsoportok, de azt tudni, hogy a vérben található cukor és fehérje kombináció alapján különböztetik meg a különböző típusokat.
Cukor álruhában
A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.
Mi az a CBD és miért hasznos számunkra?
Sokaknak már ismerős lehet a CBD, sokszor hallunk ilyen hatóanyagú étrend-kiegészítőkről. Van, aki nyugtató hatása miatt olvasott róla, de akár depresszió kezelésénél is megemlítik. Ugyanez igaz a hírére is. Nagyon megoszlanak a vélemények róla, ezért érdemes tisztázni mi is ez és mire való.
A reflux tünetei és kezelése
A refluxról valószínűleg már mindenki hallott valamilyen formában. Sokszor jön szembe reklámokban, hirdetésekben, gyógyszertárak szórólapjain, de akár az ismerőseink közül is kerülhet ki olyan, aki a reflux tüneteire panaszkodik.