Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai
- Dátum: 2017.07.28., 15:09
- Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór
A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.
A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.
Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.
A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?