Menü

Tévé a hálószobában? Inkább ne...

Valaha luxusnak számított, mára átlagossá vált, hogy nem csak egyetlen helyiségben van tévékészülék a lakásban, hanem a konyhában, vagy a hálószobában is nézhetjük a televízióműsort. Az egyszerűbb készülékek olcsóvá váltak, használtan akár párezer forintért is megvásárolhatjuk darabját, így elérhetőbb közelségbe került a "bárhol tévézés". Pedig számos negatív hatása van, ha ezen helyiségekben és tévézünk, amikkel érdemes tisztában lenni.

Kezdjük rögtön a hálószobával: kifejezetten kerülendő, hogy azon helyiségben nézzük a televíziót, ahol alszunk. Hiszen kutatások igazolták, hogy negatív hatással van az alvás minőségére, továbbá gyakrabban álmodnak rossz érzést keltő, stresszes dolgokat azok közül, akik a hálóban tévéznek. Hiszen az alvás előtt eleve szükség lenne a képernyőmentes időszakra ahhoz, hogy pihenésünk minőségi legyen. Igen, ez azt jelenti, hogy okostelefont, tabletet és laptopot sem ajánlott már használni ebben az időszakban. Akik gyakran kialvatlanok, és alvási problémákkal küszködnek, azok gondolkodjanak el ezen...

Továbbá talán nem árulunk el nagy meglepetést, ha azt állítjuk, hogy a szexuális életre is erősen negatív hatást gyakorol a hálószobai tévékészülék, konkrétabban ami a mennyiséget illeti. De összességében a párkapcsolatnak és a házaséletnek sem tesz jót, hiszen a hálószoba gyakran az esti és a reggeli beszélgetések helyszíne sok pár életében. Ha azonban tévéműsor megy helyette, akkor a beszélgetés elmaradhat...

Ami pedig szintén gyakori, hogy a konyhában és/vagy az ebédlőben kerül elhelyezésre a tévé. Míg az előbbi sok esetben jelenthet könyebbséget a háziasszonyoknak és háziuraknak, úgy az ebédlőben való tévézés hasonlóképp káros, mint a hálószobai: elmaradhatnak miatta a családi beszélgetések, és a kommunikációba beférkőznek a műsorok. Továbbá ezen helyiségekben a leggyakoribb, hogy a televízió bekapcsolva marad. Ne higgyük, hogy figyelmen kívül tudjuk hagyni, ez csak látszólagos! A tudatalattinkra ugyanis ebben a formában is jelentősen hat az információ. (Éppen a tudalatti erős hatás okán tiltották be a felvillanó képek reklámját - ezek olyan, egy tizedmásodpercre megjelenő reklámok, amiket az agy tudatosan még nem érzékel, mégis hatást gyakorol ránk.)

Azt is érdemes tudni, hogy a tévénézés önmagában kedvezőtlen hatást gyakorol a lelkiállapotra. Hiába állítjuk, hogy "mi nem nézünk olyan műsorokat", a felmérések szerint kevesen vannak, akik annyira tudatosan és minőségi módon állítják össze a néznivalókat. S akkor még nem is szóltunk a reklámokról... A felmérsek szerint a magyar emberek napi akár 5 (!) óránál többet is nézik, hallgatják a televíziót, s ez összefüggésben lehet a depresszió és a boldogtalanság szintén elkeserítő adataival.

Mondhatjuk persze, hogy mit számít már manapság a tévénézés abban a korban, amikor más egyéb képernyőket is használunk. A különbség ott van, hogy amíg a televízió közvetett elérést jelent, addig a képernyők közvetlen eléréssel rendelkeznek. Ezen kifejezéseket elsősorban a marketing szakemberek használják a hirdetésekkel kapcsolatban, de arra is igazak, hogy a neten könnyebben szabályozzuk a megjeleníteni kívánt tartalmakat, mint a televízió esetén. Persze ha az előbb említett lelkivilágot érintő szomorú statisztikát nézzük, ahhoz az okostelefonok és egyéb képernyők is jelentősen hozzájárulnak.

Fedezzünk fel hát más tevékenységeket a tévénézés és az egyéb képernyők helyett, találjuk meg, ami hozzánk illik: lehet ez sportolás, olvasás, vagy valamilyen kreatív tevékenység. Az bizonos, hogy a képernyők világa passzívvá tesz, míg az említett hobbik és elfoglaltságok aktivizálják az agyunkat.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény

Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.