Parancsolatok „Boldogságterv” mintára
- Dátum: 2017.07.20., 17:41
- élet, könyv, olvasás, parancsolat, szabály, szeretet, tudatos cselekvés
Sokan ismerik Gretchen Rubin Boldogságterv című könyvét. A könyvet, amelyben egy nő életéről olvashatunk, aki – habár mindene megvan, amit egy ember kívánhat magának – szerető férj, munka, amit odaadással képes csinálni, elegendő pénz, egészséges gyerekek – mégsem érzi magát teljesen boldognak. Aktív kutatásba kezd, vajon mi teheti az embereket boldoggá, majd elmeséli életének egy évét, amikor megpróbál boldogabban élni, többet bolondozni és reggelente énekelni.
Könyvének egyik alappillére önmaga tizenkét parancsolata, amelyet a saját értékrendszerének megfelelően alkotott meg, és amelyekre könyvében gyakran hívja fel a saját figyelmét is bizonyos helyzetekben.
Erre a példára alkottam meg a saját – nem tizenkettő, de sokparancsolatomat, amelyet most megosztok veletek. Hátha más is kedvet kap hozzá, hogy elolvassa ezt a kedves, motiváló könyvet, és megalkossa saját életszabályait.
1. Örülj mások jókedvének, boldogságának!
2. Mások hülyeségei miatt ne büntesd magad!
3. Ne hagyd, hogy a környezeted hangulata befolyásolja, hogyan érzed magad!
4. Viselkedj úgy, ahogy érezni szeretnéd magad!
5. Mutasd ki a szereteted!
6. Ne hasonlítgasd magadat és a kapcsolatodat másokhoz és mások kapcsolatához!
7. Bízz magadban és másokban!
8. Legyen benned határozott nyugodtság!
9. Minden nap dolgozz egy keveset céljaid elérése érdekében!
10. Segíts másokon, és okozz magadnak örömet ezzel!
11. Légy nyitott tekintetű!
12. Mit tennék, ha nem félnék ennyire?
13. Lásd meg a szépet!
14. Küzdd le a gátlásaidat!
15. Tanulj meg egyedül lenni, és saját magadért dolgozni!
16. Figyelj rá, hogy ne szólj bele mások mondataiba!
17. Tekints vissza! Merre mennél, ha a mostani döntésedre az időskori éned egy teraszon lévő karosszékből gondolna vissza?
Ezeket a parancsolatokat mindig a táskámban hordom. Egy cetlire körmöltem fel őket sorban, a könyv olvasása közben. Nem mondom, hogy nagyon könnyű mindegyikhez tudatosan tartani magamat, de igyekszem, és idővel egyre ügyesebb leszek.
Közben pedig reménykedem benne, hogy másokat is tudatos cselekvésre és szeretetre sarkallhatok.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?