Szívünk örökre is megtört maradhat
- Dátum: 2017.07.12., 21:43
- betegség, egészség, érzelem, izom, kezelés, kutatás, megrázkódtatás, megtört szív, megtört szív szindróma, pumpa, stressz, szív, Takotsubo-szindróma, terápia, tudomány
Nem olyan régen írtunk a megtört szív szindrómáról, amelyet tudományosabb nevén Takotsubo-szindrómának neveznek. Egy újabb tanulmány szerint ez a szindróma a testben maradandó károsodást is okozhat. Például, ha egy szerettünk eltávozik az élők sorából, megfigyelték, hogy az emberi szív kevésbé hatékonyan működik.
A vizsgálatokba 52, 28 és 87 év közötti pácienst vontak be. Az MRI felvételek elemzése során kiderült, hogy a szindróma maradandó módon befolyásolja a szívet pumpafunkciója ellátásában. Korábban azt gondolták, hogy a szindrómával küzdő emberek orvosi beavatkozás nélkül is képesek teljesen felgyógyulni, azonban a vizsgálat során kiderült, hogy a betegség utóhatásai tovább tartanak, mint gondolták. Az izom megfelelő mozgását ugyanis befolyásolja a betegség megléte.
Az újonnan megjelenő vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy ez a szindróma nem is annyira ritka, mint eddig gondolták, tehát a szívre és annak gazdájára gyakorolt hatása kiemelkedően fontos.
A BBC információi szerint a Takotsubo-szindrómával küzdő betegek 3-17%-a hal meg a diagnózist követő öt éven belül. Az Egyesült Királyságban körülbelül 3000 ember küzd a kórral, közülük 90% nő.
A jelen tanulmány eredményei szerint a betegségben szenvedők a gyógyulást követően körülbelül 4 hónapig bírnak valamiféle abnormális szívfunkció működéssel. A szíven még egyfajta hegesedés is megfigyelhető ilyenkor. Ennek kialakulása viszont még az említett 4 hónapnál is hosszabb időt vehet igénybe, de előfordulhat az is, hogy a jelen terápiás lehetőségek mellett nem gyógyul teljesen. Ezért lenne minél sürgetőbb az új kezelési módok megtalálása.
Egy különösen stresszes pillanat rossz esetben tehát maradandó károsodást is okozhat az egészségünkben. Az idő nem biztos, hogy meggyógyítja a megtört szívet...?
Azért inkább legyünk optimisták, és figyeljünk magunkra!
Felhasznált irodalom: http://www.iflscience.com
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.