Szívünk örökre is megtört maradhat
- Dátum: 2017.07.12., 21:43
- betegség, egészség, érzelem, izom, kezelés, kutatás, megrázkódtatás, megtört szív, megtört szív szindróma, pumpa, stressz, szív, Takotsubo-szindróma, terápia, tudomány
Nem olyan régen írtunk a megtört szív szindrómáról, amelyet tudományosabb nevén Takotsubo-szindrómának neveznek. Egy újabb tanulmány szerint ez a szindróma a testben maradandó károsodást is okozhat. Például, ha egy szerettünk eltávozik az élők sorából, megfigyelték, hogy az emberi szív kevésbé hatékonyan működik.
A vizsgálatokba 52, 28 és 87 év közötti pácienst vontak be. Az MRI felvételek elemzése során kiderült, hogy a szindróma maradandó módon befolyásolja a szívet pumpafunkciója ellátásában. Korábban azt gondolták, hogy a szindrómával küzdő emberek orvosi beavatkozás nélkül is képesek teljesen felgyógyulni, azonban a vizsgálat során kiderült, hogy a betegség utóhatásai tovább tartanak, mint gondolták. Az izom megfelelő mozgását ugyanis befolyásolja a betegség megléte.

Az újonnan megjelenő vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy ez a szindróma nem is annyira ritka, mint eddig gondolták, tehát a szívre és annak gazdájára gyakorolt hatása kiemelkedően fontos.
A BBC információi szerint a Takotsubo-szindrómával küzdő betegek 3-17%-a hal meg a diagnózist követő öt éven belül. Az Egyesült Királyságban körülbelül 3000 ember küzd a kórral, közülük 90% nő.
A jelen tanulmány eredményei szerint a betegségben szenvedők a gyógyulást követően körülbelül 4 hónapig bírnak valamiféle abnormális szívfunkció működéssel. A szíven még egyfajta hegesedés is megfigyelhető ilyenkor. Ennek kialakulása viszont még az említett 4 hónapnál is hosszabb időt vehet igénybe, de előfordulhat az is, hogy a jelen terápiás lehetőségek mellett nem gyógyul teljesen. Ezért lenne minél sürgetőbb az új kezelési módok megtalálása.
Egy különösen stresszes pillanat rossz esetben tehát maradandó károsodást is okozhat az egészségünkben. Az idő nem biztos, hogy meggyógyítja a megtört szívet...?
Azért inkább legyünk optimisták, és figyeljünk magunkra!
Felhasznált irodalom: http://www.iflscience.com
Miért szárad ki télen az ajkunk?
A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.
Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért
A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.