Menü

Pozitív megerősítésekre a gyerekeknek is szükségük van

Egy korábbi cikkünkben már írtunk a visszajelzések mindennapok során betöltött fontosságáról. Most azonban ugyanezt a témát a gyermekek oldaláról szeretnénk megközelíteni.

Egyre gyorsabban száguld felénk a nyár. Ebben az időszakban felnőttek és gyerekek egyformán élvezik a napsütést, a jó időt, kezdetben még a viszonylagos hőséget is. A sok kinti móka és játék azonban még jobban felébreszti bennük a kisördögöt, elengedik magukat, átlépik a korlátaikat. Hogyan reagálnak erre a szülők?

Mostanában elég gyakran animátorkodom, hiszen a jó idő számos szabadtéri rendezvény szervezését teszi lehetővé. Ezek a napok a kedvenceim közé tartoznak, hiszen rengeteg, különböző, de ugyanannyira értékes gyerekkel találkozhatok, beszélgethetek velük, nézhetem őket, ahogyan kreatívkodnak, problémákat oldanak meg, és igen, bizony sokszor előfordul, hogy öt felnőttel ülök a gyermekméretű műanyag kisasztaloknál a miniatűr műanyag kisszékeken, ahol együtt színezünk, vágunk, ragasztunk, míg a pindúr-pandúrok valami mással foglalatoskodnak.

Gyakran előfordul azonban, hogy miközben önfeledten játszom a gyerekekkel, hirtelen a következő mondatok tömkelege csapja meg a fülemet:

„El fogsz esni!”
„Peti, ne csináld!”
„Ne menj oda!”
„Ki fogod törni a bokád!”
„Nem szabad így viselkedni!”
„Le fogsz csúszni!”
„Hogy lehetsz ilyen?”
„Ne rosszalkodj!”

Elgondolkodtam rajta, vajon miért erősítjük a gyerekekben mindig a veszélyt? Miért óvjuk őket mindentől? Miért küldünk ennyi negatív visszajelzést feléjük? Illetve, amikor jól viselkednek, azt miért tekintjük természetesnek? Akkor miért nem mondjuk nekik, hogy:

„Laura, ügyes voltál!”
„Büszke vagyok rád!”
„Remekül csináltad!”

Gyakran egy-egy szépen kiszínezett figura után csak annyit hallani a szülők szájából:
„Na, akkor fogjad, és menjünk!”

Kíváncsi lennék, ha egy egész generáció nőne fel úgy, hogy sokkal több pozitív és kevesebb negatív visszajelzést kapnának, milyen hatása lenne az életükre, a szüleik életére, a környezetükre, a társadalomra.

Félreértés ne essék, nem arról beszélek, hogy nem kell nekik megtanítanunk, hogy vigyázzanak, és az életben nem léteznek veszélyforrások. Arra utalok, hogy ne azt neveljük beléjük, hogy mindent arról az oldalról közelítsenek meg, hogy vajon az adott szituációból milyen baj születhet.

A türelem egy nagyon fontos emberi erény, alkalmazzuk a mindennapjaink során! Jó, ha hagyjuk gyermekeinket felfedezni. Mai rohanó világunkban előfordul, hogy türelmünk a kelleténél hamarabb megcsappan, aminek az lesz a következménye, hogy észrevétlenül is megoldjuk a problémákat gyermekeink helyett. Ennek folyománya azonban csak évekkel később lesz tiszta számunkra, amikor alapvető feladatok megoldásával is küszködni fognak. Ezért a korai időszakban neveljük magunkat is egy kis türelemre, később köszönetet mondhatunk majd saját magunknak. :)

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.

Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!

Alapozó terápia – Mozgásalapú fejlesztés a sikeres tanulásért

Az alapozó terápia egy mozgásfejlesztő módszer, amelyet főleg gyermekeknél alkalmaznak a tanulási nehézségek, figyelemzavarok, részképesség-problémák, mozgáskoordinációs vagy beilleszkedési gondok megelőzésére és fejlesztésére.