Biztonságos-e a gyermekvállalás, ha melldaganattal küzdünk?
- Dátum: 2017.06.28., 20:01
- betegség, biztonság, családalapítás, daganat, egészség, gyermek, gyermekvállalás, kezelés, nő, nőiesség, orvos, rák, terápia, terhesség, tudomány, vizsgálat
A statisztikai adatok alapján egyre nagyobb méreteket öltenek a daganatos betegségek. Több mint valószínű, hogy nem él már olyan ember a Földön, aki ne ismerne, vagy ne lenne a családjában, barátai között, ismeretségi körében olyan ember, aki valaha már szembe nézett ezzel a kórral. Nehéz kérdés, hogy ha voltunk olyan kitartóak és szerencsések, hogy átvészeltük a kritikus időszakot, hogyan folytassuk az életünket. Bizonyosan nem leszünk már ugyanolyan emberek, mint azelőtt. A daganat különböző típusainak leküzdése különféle módokon változtathatja meg későbbi életünk folyását.
Az egyik ilyen példa a nők esetében jelentkező melldaganat. Mindenkinek hatalmas testi, illetve lelki teherrel jár a betegséggel való küzdelem, főleg mert a nőiség, a nőiesség egyik jelképéről beszélünk (természetesen ettől függetlenül is ugyanekkora nehézséget okoz). De mi a helyzet a fiatal, gyermekvállalás előtt álló nőkkel? Vajon véget vethetnek a családtervezési folyamatnak? Fel kell-e adniuk a saját gyermek vállalásának lehetőségét?

Az orvosok rendszerint igyekeznek eltántorítani a mellrákkal küzdő vagy a már „gyógyultnak” nyilvánított nőket a gyermekvállalástól, mondván, komplikációk léphetnek fel, illetve a terhességgel megnövelhetik a daganat kiújulási kockázatát.
Az ASCO (Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság) 2017. éves kongresszusán a Brüsszelben dolgozó Matteo Lambertini számolt be kutatási eredményeiről. Az elvégzett utánkövetéses vizsgálattal nagyon jó eredményeket tudtak prezentálni. Több mint 1200 nő életét követték végig a mellrák diagnózisát követő 12 éven keresztül, és a betegségmentes túlélést használták mérőszámként. Ezzel azt vizsgálták, hogy a terápia után milyen arányban maradtak a nők egészségesek, és milyen arányban újult ki náluk a daganatos elváltozás. Adatelemzésük során nem tudtak különbséget kimutatni a két vizsgált csoport, a teherbe esett és a teherbe nem esett nőbetegek között. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a terhesség nem növeli meg annak a rizikóját, hogy a mellrák kiújul.
A területen dolgozó szakemberek ezt csodálatos eredménynek tartják, és kollégáikat arra ösztökélik, hogy a korai stádiumban diagnosztizált melldaganatos nőket ne beszéljék le a terápia utáni terhességről. Azt bizonyosan még nem tudják, hogy a terápia vége után mennyivel a legbiztonságosabb elkezdeni a gyermeknemzést, ehhez kiegészítő vizsgálatok szükségesek még, de a vonal, amin a tudomány elindult, mindenképpen biztató.
Felhasznált irodalom: Medscape
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?
Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.
Amikor a csepp már elárul: mit tehet egy férfi a vizeletinkontinencia ellen?
A vizelettartási nehézség – azaz az inkontinencia – sokunk számára csak a nőket érintő problémaként él a köztudatban. Pedig férfiaknál is gyakori, és nemcsak fiziológiai, hanem lelki következményekkel is járhat. A jól ismert egészségportálok szerint a helyzet korántsem olyan ritka: a férfiak negyede ötven év felett akár alkalmanként is tapasztalhatja a vizeletszivárgást. Mi állhat a háttérben?