Ha már vannak elvárásaink, legyenek pozitívak!
- Dátum: 2017.06.20., 22:33
- elvárás, gyerek, hatás, iskola, jóslat, kutatás, negatív, önbeteljesítés, párkapcsolat, pozitív, Pygmalin-effektus, tanár, tanulmány, tapasztalat
Ha pozitív elvárásokkal fordulunk partnerünk felé, pozitív eredményt kapunk. Ha a legrosszabbat várjuk, az fog bekövetkezni. Ezt azi állítást kutatási eredmények támasztják alá. Tehát eszerint olyan eredményhez jutunk, mint amilyet előzetesen várunk. Ez az, amit önbeteljesítő jóslat néven vagy Pygmalion-effektusként ismerünk.
A Pygmalion-effektus erejét először Robert Rosenthal pszichológus ragadta meg. Tanulmányában, melyet általános iskolás gyerekek között végzett, ezzel az egyszerű és hatékony módszerrel növelte a gyerekek teljesítményét. A módszer működhet a munkahelyen, a hadseregben vagy bárhol. Természetesen az emberi kapcsolatok alakítása során is alkalmazhatjuk.
Rosenthal híres tanulmányában a tanárokat oktatta és kérte arra, hogy bizonyos tanulókról gondolják azt, hogy intellektuálisan virágoznak. A gyerekek ezt a „címkét” véletlenszerűen kapták, és a tanév végén ezek a diákok jobb iskolai teljesítményt tudtak felmutatni.
Miért?
Mert tanáraik hittek bennük!
Hogyan?
Későbbi tanulmányok során kimutatták, hogy a tanárok ilyenkor tudat alatt több pozitív figyelmet, visszajelzést és tanulási lehetőséget nyújtanak a kiszemelt diákoknak. Tehát képesek voltak pozitív elvárásaik nonverbális közvetítésére.
Tudjuk-e használni a Pygmalion-effektust, hogy párkapcsolatunkat alakítsuk, javítsuk?
Tudjuk. A kulcs azonban abban rejlik, hogy őszintén hinnünk kell, hogy partnerünk viselkedése pozitív irányt vesz.
Íme egy példa:
Egy férj egy ideje már munkanélküli. Folyamatosan jelentkezik különféle állásokra, de mindenhonnan visszautasítják. A benne hónapok alatt felgyülemlő frusztráció már mindkettejükben (feleségében is) kollektív csalódottsággá alakul. A feleség elhatározza, hogy új stratégiát állít fel, és a pozitív kimenetelre gondol. Minden alkalommal, amikor a férj jelentkezik egy állásra vagy interjúra megy, emlékezteti, hogy mennyire képzett és milyen tehetség, és azt mondja neki: „Sikerülni fog, meg fogod kapni ezt az állást”. A feleség pozitív elvárásai a férj viselkedésének megváltozását eredményezik: magabiztossá válik, és az erőfeszítése kifizetődik. Szinte egyből alkalmazzák.
Természetesen a Pygmalion-effektus a másik oldalról is működik. A negatív elvárások negatív viselkedésmintázatokhoz és kimenetelhez vezetnek.
Próbáljuk ki, és osszuk meg egymással tapasztalatainkat, pozitív elvárásainkat!
Forrás: https://www.psychologytoday.com
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.