Menü

Ha már vannak elvárásaink, legyenek pozitívak!

Ha pozitív elvárásokkal fordulunk partnerünk felé, pozitív eredményt kapunk. Ha a legrosszabbat várjuk, az fog bekövetkezni. Ezt azi állítást kutatási eredmények támasztják alá. Tehát eszerint olyan eredményhez jutunk, mint amilyet előzetesen várunk. Ez az, amit önbeteljesítő jóslat néven vagy Pygmalion-effektusként ismerünk.

A Pygmalion-effektus erejét először Robert Rosenthal pszichológus ragadta meg. Tanulmányában, melyet általános iskolás gyerekek között végzett, ezzel az egyszerű és hatékony módszerrel növelte a gyerekek teljesítményét. A módszer működhet a munkahelyen, a hadseregben vagy bárhol. Természetesen az emberi kapcsolatok alakítása során is alkalmazhatjuk.

Rosenthal híres tanulmányában a tanárokat oktatta és kérte arra, hogy bizonyos tanulókról gondolják azt, hogy intellektuálisan virágoznak. A gyerekek ezt a „címkét” véletlenszerűen kapták, és a tanév végén ezek a diákok jobb iskolai teljesítményt tudtak felmutatni.

Miért?

Mert tanáraik hittek bennük!

Hogyan?

Későbbi tanulmányok során kimutatták, hogy a tanárok ilyenkor tudat alatt több pozitív figyelmet, visszajelzést és tanulási lehetőséget nyújtanak a kiszemelt diákoknak. Tehát képesek voltak pozitív elvárásaik nonverbális közvetítésére.

Tudjuk-e használni a Pygmalion-effektust, hogy párkapcsolatunkat alakítsuk, javítsuk?

Tudjuk. A kulcs azonban abban rejlik, hogy őszintén hinnünk kell, hogy partnerünk viselkedése pozitív irányt vesz.

Íme egy példa:

Egy férj egy ideje már munkanélküli. Folyamatosan jelentkezik különféle állásokra, de mindenhonnan visszautasítják. A benne hónapok alatt felgyülemlő frusztráció már mindkettejükben (feleségében is) kollektív csalódottsággá alakul. A feleség elhatározza, hogy új stratégiát állít fel, és a pozitív kimenetelre gondol. Minden alkalommal, amikor a férj jelentkezik egy állásra vagy interjúra megy, emlékezteti, hogy mennyire képzett és milyen tehetség, és azt mondja neki: „Sikerülni fog, meg fogod kapni ezt az állást”. A feleség pozitív elvárásai a férj viselkedésének megváltozását eredményezik: magabiztossá válik, és az erőfeszítése kifizetődik. Szinte egyből alkalmazzák.

Természetesen a Pygmalion-effektus a másik oldalról is működik. A negatív elvárások negatív viselkedésmintázatokhoz és kimenetelhez vezetnek.

Próbáljuk ki, és osszuk meg egymással tapasztalatainkat, pozitív elvárásainkat!

Forrás: https://www.psychologytoday.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.