Menü

Hogyan birkózzunk meg az álmatlansággal?

Mindannyian ismerjük az ágyban hánykolódással és forgolódással töltött éjszakákat, amelyeket gondolatok tömkelege és frusztráció jár át. Legtöbbünk számára ez csak egy ritkán előforduló bosszúság marad, de vannak, akik hosszú időn keresztül küzdenek a problémával.

Egy elterjedt „megbetegedés”

Az álmatlanságtól szenvedő emberek olyan problémákkal küzdenek, minthogy nehezen alszanak el, de ha ez meg is történik, folyton felébrednek. Ennek eredményeképpen rendkívül keveset tudnak pihenni, és amit igen, az alacsony minőségű, aminek következtében sosem érzik magukat frissnek, kipihentnek.

Az álmatlanság ugyanúgy lehet akut (tehát rövid ideig fennálló) vagy krónikus (hosszú ideje fennálló) állapot. Az akut álmatlanság egy gyakran előforduló státusz, amit rendszerint a munkahelyen felhalmozódott stressz, családi hatások vagy egy trauma vált ki, és napokig vagy hetekig tart.

A krónikus álmatlanság időtartama hónapok vagy akár évek is lehetnek. Ez az állapot legtöbbször valami más problémának a mellékhatásaként jelentkezik. A problémán általában az életmód változtatás segíthet.

Hogyan győzzük le az álmatlanságot?

Mindannyian ismerjük az ágyban hánykolódással és forgolódással töltött éjszakákat, amelyeket gondolatok tömkelege és frusztráció jár át. Legtöbbünk számára ez csak egy ritkán előforduló bosszúság marad, de például az ausztrál populációnak 33%-a rendszeresen küzd ezzel a nehézséggel. Depresszióval küzdő embertársaink még többször találkoznak a problémával.

Pszichológiai, viselkedésbeli, illetve farmakológiai terápiák segítségével sikeresen túllendülhetünk a nehézségen, de természetesen minden módszer hatékonysága függ az egyén saját helyzetétől, így ha tehetjük, kérjük ki orvosaink véleményét is.

Az úgynevezett stimulus kontroll terápia az egyik leghatékonyabb viselkedésbeli kezelésként ismert módszer, és nincsenek mellékhatásai sem. A terápia gyakorlatilag abból áll, hogy az álmatlansággal küzdő egyének megtanulják összekapcsolni az ágy képét az alvással ahelyett, hogy arra gondolnának, ha lefekszenek, úgyis csak ébren fognak hánykolódni.

A terápia 6 lépésének rövid összefoglalása a következő:

1.) Csak akkor menjünk el lefeküdni, amikor valóban álmosnak érezzük magunkat.
2.) Semmi másra ne használjuk az ágyunkat, csak alvásra. Tehát ne olvassunk, ne nézzünk tévét, ne együnk stb. Az egyedüli kivétel a szexuális aktivitás – azt nyugodtan bevihetjük az ágyba. :)
3.) Ha azon kapjuk magunkat, hogy nem tudunk elaludni, keljünk fel, és menjünk át egy másik szobába. Maradjunk fenn, ameddig csak tudunk, és csak utána menjünk vissza lefeküdni. A cél nem az, hogy az óránkat figyeljük, vajon mennyi ideig nem tudunk elaludni. De ha kb. már 10 perce nem zuhantunk álomba, keljünk fel, és végezzük el ezt a feladatot!
4.) Ha a 3-as pont teljesítése után még mindig nem tudunk elaludni, ismételjük meg. Csináljuk olyan gyakran az éjszaka folyamán, amilyen gyakran szükséges.
5.) Állítsuk be az ébresztőóránkat, és minden nap ugyanabban az időpontban keljünk. Ez segíteni fog a testünknek, hogy egy következetes ritmushoz szokjon hozzá.
6.) Nappal ne aludjunk!

Adjunk ennek a gyakorlatsornak egy esélyt, hiszen könnyű lépésekből áll, amelyeket egyszerűen lehet követni, és a tudomány jelenlegi állása szerint nagyon hatásos.

Forrás: http://psychprofessionals.com.au

A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?

A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.

A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít

A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.