Természetes nyugtatóink
- Dátum: 2017.06.01., 20:33
- gyógynövény, gyógytea, idegnyugtató, növény, nyugtató, stressz, stresszkezelés
Mindenki kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor az áltagosnál, az elviselhetőnél nyugtalanabb vagy stresszesebb. Amennyiben mindössze életviteli nehézségekről van szó, úgy érdemes kipróbálni a nyugtató, ellazító és stresszcsökkentő hatású gyógynövényekből készült teákat.
A gyógyszertári altató- és nyugtatószerek, valamint antidepresszánsok nagy hátránya, hogy függőséget okozhatnak, mellékhatásokkal rendelkezhetnek, valamint a hangulatingadozásokat nem csak negatív, hanem pozitív irányba is megszünethetik. Természetesen van, amikor szükség van rájuk, ezt bízzuk szakemberre (ahogy ismerik a szlogent: kérje ki kezelőorvosa vagy gyógyszerésze tanácsát). Ha viszont nem erről van szó, akkor a segítségünkre siethet a természet kincsestára.
Igen sok gyógynövény rendelkezik nyugtató, idegnyugtató és stresszcsökkentő hatással. Aszerint érdemes válogatni közülük, hogy milyen egyéb problémák kísérik a szituációt. Erre mutatunk néhány példát.
Kiváló és ismert növények, amelyek nyugtató hatással bírnak a citromfű, a levendula, valamint az oly sokak által kedvelt orbáncfű. De van más lehetőség is!
- Az apró szulák akkor javasolt, ha a stressz asztmás tüneteket is okoz
- A ragadós és a közönséges galaj javasolt, ha a stresszhatást pajzsmirigy problémák kísérik
- Ajánlott a margitvirág, amennyiben az idegesség fejfájást vagy migrént okoz
- Alkalmas lehet a pásztortáska, ha a menstruációhoz kapcsolódó negatív hangulat jelentkezik
- Javasolt a pipacs szirma, ha valódi ellazultságot szeretnénk - ezt a mákfélékkel rokon növényt ráadásul a többivel ellentétben csak langyos vízbe kell áztatnunk, tehát bárhol egyszerűen elkészíthető (és éppen szezonja van)
- Kiváló lehetőség a vörös here (azaz a bíbor színű virággal rendelkező lóhere) férfiak számára idegnyugtatóként.
Amennyiben a gyógynövények ajánlott szedési idejéről, helyéről és felhasználásáról szeretne tájékozódni, ebben a könyvben talál részleteket.
A fák és a természet gyógyító ereje
Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.