Milyen út vezet a tiszta gondolkodáshoz?
- Dátum: 2017.05.24., 18:45
- ego, elme, erkölcs, értelem, gondolat, jóga, kibontakozás, meditáció, önfejlesztés, önmegvalósítás, önvaló, tisztaság, út, vágy
Miért törekszünk mindannyian a tisztaságra? Mit keresünk valójában? Önmagunkat keressük, a tisztaság állapotát, amely mentes az egocentrikus gondolatoktól és vágyaktól.
A természetes, eredeti állapotunk ténylegesen tiszta. Ez a tisztaság az, akik igazából vagyunk, ebből pedig az következik, hogy sosem válunk tisztátalanná. Csupán elveszítjük a képességet, amellyel felismerjük valódi énünk tisztaságát. Ez azért történik, mert a vágyak beépülnek az életünkbe, és szerves részét képezik annak. A valósághoz újra hozzáférhetünk, ha énközpontú vágyainkat kimerítjük. A vágyak birtoklása teszi az életünket zavarossá. Ha a vágyakat kiiktatjuk, meg tudjuk tisztítani a személyiségünket, és ismét hozzáférünk a tiszta önmagunkhoz.

A végső tisztaság az ego és az egocentrikus vágyak eliminálását jelenti. A szentek sem éterikus eredetűek, akik csak úgy lepottyantak az égből. Ők is csak emberek, mint te vagy én, akik viszont sikeresen semmisítették meg a vágyakozást. Tulajdonképpen minden ember isteni eredetű, csak világi vágyakkal telített élete fedi el ezt a tulajdonságát.
Ebből következik, hogy a tisztaság nem valami, amit saját magunkon kívül kell keresnünk. Ebben a pillanatban is a tiszta önmagunk vagyunk, és ezt sosem veszítjük el. Nincs olyan állapot, hogy elveszíted azt, aki vagy. Te mindig te vagy. Az igazi természetünk maximum a vágyak burjánzása miatt kerülhet a háttérbe.
Akár egy bronztálhoz is hasonlíthatnánk. Amikor a bronztál oxidálódik, foltos, fakó és sötét. Ha megtartják természetes állapotában, világos és csillogó marad. Ha bevonják, az csak a legkülső réteget fedi el. Polírozással viszont eltüntethető a tisztátalanság állapota, és a tál visszanyeri eredeti csillogását. A különbség az erkölcsös és az erkölcstelen ember között a tiszta, isteni én és a zavart, egoista személyiség között csupán annyi, mint a bronztál esetében. A bronztál veleszületett természete, hogy csillogjon. Ezt a képességet sosem veszíti el.
Ehhez hasonlóan a Vedanta is technikákat biztosít, amelyek segítségével eltörölhetjük azokat a vágyainkat, amelyek elfátyolozzák valódi emberi létünk veleszületett tisztaságát. A Vedanta három jógatípust ajánl. A Karma jógát (a cselekvés útja), a Bhakti jógát (az odaadás útja) és a Gnana jógát (a tudás újta).

Maga a jóga szó a szanszkrit gyökér, azaz „yuj” szóból ered, amelynek a jelentése „csatlakozni, kapcsolódni”. Kapcsolódj igazi önvalódhoz! Ez a három elv a testet, az elmét és az értelmet használja a vágyakozás csökkentésére. Amikor az ember ezt a három utat megfelelően alkalmazza és követi, képes lehet elérni a végső tisztaságot. A vágyak, az egocentrikus gondolatok eltűnnek, a koncentrációs képesség viszont fokozódik. Koncentrálással pedig képesek lehetünk elmélkedni, és elérni az önmegvalósítást. A meditáció az utazás utolsó pontja. Egészen addig nem leszünk képesek elérni ezt a pontot, míg az összes e világi vágyunkat meg nem szüntetjük. Amikor már ezek nincsenek, bontakozhat ki valódi önvalónk.
Forrás: vedantala.org
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.