Menü

Milyen út vezet a tiszta gondolkodáshoz?

Miért törekszünk mindannyian a tisztaságra? Mit keresünk valójában? Önmagunkat keressük, a tisztaság állapotát, amely mentes az egocentrikus gondolatoktól és vágyaktól.

A természetes, eredeti állapotunk ténylegesen tiszta. Ez a tisztaság az, akik igazából vagyunk, ebből pedig az következik, hogy sosem válunk tisztátalanná. Csupán elveszítjük a képességet, amellyel felismerjük valódi énünk tisztaságát. Ez azért történik, mert a vágyak beépülnek az életünkbe, és szerves részét képezik annak. A valósághoz újra hozzáférhetünk, ha énközpontú vágyainkat kimerítjük. A vágyak birtoklása teszi az életünket zavarossá. Ha a vágyakat kiiktatjuk, meg tudjuk tisztítani a személyiségünket, és ismét hozzáférünk a tiszta önmagunkhoz.

A végső tisztaság az ego és az egocentrikus vágyak eliminálását jelenti. A szentek sem éterikus eredetűek, akik csak úgy lepottyantak az égből. Ők is csak emberek, mint te vagy én, akik viszont sikeresen semmisítették meg a vágyakozást. Tulajdonképpen minden ember isteni eredetű, csak világi vágyakkal telített élete fedi el ezt a tulajdonságát.

Ebből következik, hogy a tisztaság nem valami, amit saját magunkon kívül kell keresnünk. Ebben a pillanatban is a tiszta önmagunk vagyunk, és ezt sosem veszítjük el. Nincs olyan állapot, hogy elveszíted azt, aki vagy. Te mindig te vagy. Az igazi természetünk maximum a vágyak burjánzása miatt kerülhet a háttérbe.

Akár egy bronztálhoz is hasonlíthatnánk. Amikor a bronztál oxidálódik, foltos, fakó és sötét. Ha megtartják természetes állapotában, világos és csillogó marad. Ha bevonják, az csak a legkülső réteget fedi el. Polírozással viszont eltüntethető a tisztátalanság állapota, és a tál visszanyeri eredeti csillogását. A különbség az erkölcsös és az erkölcstelen ember között a tiszta, isteni én és a zavart, egoista személyiség között csupán annyi, mint a bronztál esetében. A bronztál veleszületett természete, hogy csillogjon. Ezt a képességet sosem veszíti el.

Ehhez hasonlóan a Vedanta is technikákat biztosít, amelyek segítségével eltörölhetjük azokat a vágyainkat, amelyek elfátyolozzák valódi emberi létünk veleszületett tisztaságát. A Vedanta három jógatípust ajánl. A Karma jógát (a cselekvés útja), a Bhakti jógát (az odaadás útja) és a Gnana jógát (a tudás újta).

Maga a jóga szó a szanszkrit gyökér, azaz „yuj” szóból ered, amelynek a jelentése „csatlakozni, kapcsolódni”. Kapcsolódj igazi önvalódhoz! Ez a három elv a testet, az elmét és az értelmet használja a vágyakozás csökkentésére. Amikor az ember ezt a három utat megfelelően alkalmazza és követi, képes lehet elérni a végső tisztaságot. A vágyak, az egocentrikus gondolatok eltűnnek, a koncentrációs képesség viszont fokozódik. Koncentrálással pedig képesek lehetünk elmélkedni, és elérni az önmegvalósítást. A meditáció az utazás utolsó pontja. Egészen addig nem leszünk képesek elérni ezt a pontot, míg az összes e világi vágyunkat meg nem szüntetjük. Amikor már ezek nincsenek, bontakozhat ki valódi önvalónk.

Forrás: vedantala.org

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.

Az őszinteség fontossága

Előbb önmagunkkal kell őszintének lennünk ahhoz, hogy máshoz is őszinték lehessünk. A legtöbben azonban azt sem ismerjük fel, hogy még saját magunk elől is elrejtjük a gondolatainkat.

Érzelmeink kommunikációja - Az 5 szeretetnyelv

Mindannyian máshogy fogadjuk be a szeretetet, és fejezzük ki azt, amelyre neveltetésünk és személyes hajlamaink nyomán a legfogékonyabbá váltunk. Ezért fordul gyakran elő, hogy szeretetünk kifejezése nem ér célt, mert az üzenet küldője és befogadója nem érti meg egymást. Mi tehát a megoldás, és mit lehet tenni érzelmeink kifejezése érdekében?