Vírus okozza a lisztérzékenységet?
- Dátum: 2017.05.14., 20:42
- betegség, cöliákia, egészség, immunrendszer, immunválasz, kutatás, lisztérzékenység, tudomány, vírus
A legújabb kutatások szerint a vírusoknak egy bizonyos fajtája képes rávenni az emberi immunrendszert, hogy rendellenesen reagáljon a gluténre, amely cöliákiához (gluténérzékenységhez) vezet. Az eredményeket a Science-ben publikálták.
Ez az első alkalom, hogy egy vírusról ki tudták mutatni, képes elérni, hogy az immunrendszerünk másképp lássa az étrendünket. Az immunrendszer ilyenkor a gluténre kártékony behatolóként tekint, amelyet meg kell támadnia, le kell győznie.
A kísérletek során egereket fertőztek reovírussal – egy emberre ártalmatlan típusú vírussal. Esetükben a vírus az immunrendszer túlérzékeny válaszát hozta létre, így amikor az állatok glutént tartalmazó táplálékot kaptak, a cöliákiára jellemző gyulladás lépett fel a szervezetükben. A reovírussal nem fertőzött egereknél a gluténre adott immunválasz sokkal alacsonyabb volt.
A kutatók ezeket az eredményeket emberekben is ki tudták mutatni, a cöliákiával küzdők vérében ugyanis több reovírus elleni ellenanyag volt kimutatható, mint egészséges egyének esetében. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki cöliákia egy idő után bizonyos embereknél: elképzelhető, hogy korábban észrevétlenül estek át egy reovírus fertőzésen.
Az emberi populáció körülbelül 40%-a rendelkezik olyan génekkel, amelyek lisztérzékenységre hajlamosíthatnak, de közülük 95% fogyasztja a glutént, és mindössze 1%-uknál alakul ki a betegség.
Miért jelenik meg a betegség egyeseknél, míg másoknál nem?
Egy vírusos fertőzés olyan mechanizmust indíthat be, amely az immunrendszer befolyásolásán keresztül ételintolerancia kialakulásához vezethet.
Vírusok a bélben
Normál körülmények között az emberi szervezet képes a glutén tolerálására. A cöliákia mint betegség akkor jelentkezik, ha az immunrendszer a búzában és egyéb gabonákban előforduló glutént károsnak ismeri fel. Ez okozza az immunrendszer támadásának elindítását. A jellemző tünetek között sorolhatjuk fel a hasmenést, a hasi fájdalmat, a haspuffadást és a vérszegénységet.
A beleinkben több vírus is jelen van, de ezekről még nagyon keveset tudunk, pontosan mit is csinálnak ott, ezért valószínűsíthető az is, hogy a reovírus autoimmun választ indít be a gyomor- és bélrendszerben.
Forrás: www.today.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.