Menü

Vírus okozza a lisztérzékenységet?

A legújabb kutatások szerint a vírusoknak egy bizonyos fajtája képes rávenni az emberi immunrendszert, hogy rendellenesen reagáljon a gluténre, amely cöliákiához (gluténérzékenységhez) vezet. Az eredményeket a Science-ben publikálták.

Ez az első alkalom, hogy egy vírusról ki tudták mutatni, képes elérni, hogy az immunrendszerünk másképp lássa az étrendünket. Az immunrendszer ilyenkor a gluténre kártékony behatolóként tekint, amelyet meg kell támadnia, le kell győznie.

A kísérletek során egereket fertőztek reovírussal – egy emberre ártalmatlan típusú vírussal. Esetükben a vírus az immunrendszer túlérzékeny válaszát hozta létre, így amikor az állatok glutént tartalmazó táplálékot kaptak, a cöliákiára jellemző gyulladás lépett fel a szervezetükben. A reovírussal nem fertőzött egereknél a gluténre adott immunválasz sokkal alacsonyabb volt.

A kutatók ezeket az eredményeket emberekben is ki tudták mutatni, a cöliákiával küzdők vérében ugyanis több reovírus elleni ellenanyag volt kimutatható, mint egészséges egyének esetében. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki cöliákia egy idő után bizonyos embereknél: elképzelhető, hogy korábban észrevétlenül estek át egy reovírus fertőzésen.

Az emberi populáció körülbelül 40%-a rendelkezik olyan génekkel, amelyek lisztérzékenységre hajlamosíthatnak, de közülük 95% fogyasztja a glutént, és mindössze 1%-uknál alakul ki a betegség.

Miért jelenik meg a betegség egyeseknél, míg másoknál nem?

Egy vírusos fertőzés olyan mechanizmust indíthat be, amely az immunrendszer befolyásolásán keresztül ételintolerancia kialakulásához vezethet.

Vírusok a bélben

Normál körülmények között az emberi szervezet képes a glutén tolerálására. A cöliákia mint betegség akkor jelentkezik, ha az immunrendszer a búzában és egyéb gabonákban előforduló glutént károsnak ismeri fel. Ez okozza az immunrendszer támadásának elindítását. A jellemző tünetek között sorolhatjuk fel a hasmenést, a hasi fájdalmat, a haspuffadást és a vérszegénységet.

A beleinkben több vírus is jelen van, de ezekről még nagyon keveset tudunk, pontosan mit is csinálnak ott, ezért valószínűsíthető az is, hogy a reovírus autoimmun választ indít be a gyomor- és bélrendszerben.

Forrás: www.today.com

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.

Tönkreteheti a saját szempilláit a műszempilla?

A hosszú, dús és ívelt szempillák sokak számára a mindennapi szépségrutin részévé váltak. A műszempilla kényelmes megoldásnak tűnik: reggel nincs szükség spirálozásra, a tekintet hangsúlyosabb, és egy jól elkészített szett akár teljesen természetes hatást is kelthet. De vajon mi történik a saját szempilláinkkal, ha hónapokon vagy akár éveken keresztül rendszeresen hosszabbítjuk őket?

Mit árul el a vizelet színe?

A vizelet színét általában nem figyeljük különösebben, pedig sokat elárulhat arról, mi történik a szervezetünkben. A halványsárga, szalmasárga vizelet többnyire a megfelelő folyadékbevitel jele, míg a sötétebb árnyalat gyakran arra utal, hogy keveset ittunk. De mi a helyzet akkor, ha a vizelet narancssárgás színűvé válik?

Részleges vádliizomrost-szakadás: tünetek, kezelés és gyógyulási idő

A részleges vádliizomrost-szakadás gyakori mozgásszervi sérülés, amely sportolás, hirtelen mozdulat, elesés vagy túlterhelés következtében is kialakulhat. A sérülés során a vádli izomrostjainak egy része megsérül vagy elszakad, miközben az izom teljes folytonossága megmarad. Emiatt a részleges szakadás általában kevésbé súlyos, mint a teljes izomszakadás, ugyanakkor megfelelő pihentetést és rehabilitációt igényel.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.