Menü

Barangolás a Hűvösvölgyben

A hagyományoktól eltérően a családunk rendszerint kirándulással ünnepel. A választásunk idén Hűvösvölgyre esett. A párommal már régóta halogattuk ezt a kiruccanást az időjárásra hivatkozva, de most kaptunk a napsütéses alkalmon, és útnak indultunk. A Hűvösvölgy a város több csomópontjáról könnyen megközelíthető, ugyanis az oda tartó 56 vagy 56A jelzésű villamos egyik végállomása a Móricz Zsigmond körtér, és érinti a Szent Gellért teret, a Déli pályaudvart, valamint a Széll Kálmán teret is.

Meglepő módon a Hűvösvölgy még Budapesthez tartozik, annál is pontosabban a II. kerület részét képezi. Nekem, kezdő fővárosi lakosnak ez szinte hirtelen meglepetés volt, habár feltűnt, hogy a villamosok nem hagyják el a város közigazgatási határait, és kiegészítő jegyet sem kellett vásárolnunk. Mégis, az a zöld környezet, a természet, a táj, a kilátás, ami körülvett minket, elfeledtette velem a hétköznapok zúgó közlekedését, a vároi szmogot, és csak a friss levegőre koncentráltam.

A Hűvösvölgybe érkezvén egy 1999-ben felújított, pompás kis villamos-, illetve buszvégállomás üdvözöl minket. A felújítás előtt ez a két csomópont külön helyen volt található, illetve a jelenlegi állomás épület is máshol helyezkedett el, ezt a rekonstrukciókor helyezték át.

Sétánk kezdetekor két lehetőség közül választhattunk: a kék és a sárga túraútvonalon haladjunk-e majd. Mivel a sárgán egyszerre viszonylag sokan indultak, a kék mellett tettük le a voksunkat. Az általános túrajelzések szerint a kékkel jelölt útvonal a könnyebb, a sárga a nehezebb. Körülbelül fél órás dombra fel és dombról le séta után egy hatalmas tisztáson találtuk magunkat, amely a kutyások egyik kedvenc találkozó-, és futtatóhelye lehet. A gyönyörű kilátás mellett hatalmas tér, harapnivaló levegő, számos ember és legjobb barátja fogadott minket. Áthaladtunk a mezőn, utunk még onnan is sokfelé vihet. Felsétáltunk egy kisebb dombra, ahonnan visszafelé pillantva megláthattuk a János-hegyi kilátót, amely Budapest legmagasabb pontja a maga 527 méterével.

Piknikezésünk közben megállt mellettünk egy idősebb úr, aki azzal a kérdéssel fordult hozzánk, láttunk-e siklókat. Senkinek sem kell ecsetelnem, mit jelent ez egy nő számára, aki éppen sajtot majszolgatva ül a farmernadrágjában a civilizációtól távol a friss, tavaszi füvön. Kiderült ugyanis, hogy az a terület valaha – vagy talán még ma is, de ez egyelőre rejtély – a haragos siklók egyik előfordulási helye. Méghozzá egy olyan populációé, ami a budaörsi populációval is rokonságban áll. Az úr mesélte, hogy talált olyan, a 60-as, 70-es évekből származó fotókat, amelyeken turisták marékszámra fogdossák ezeket a siklókat. Kicsit utánaolvastam ennek a fajnak, s kiderült, hogy hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke fél millió forint, hivatalos források szerint mindössze két populációja él Magyarországon, viszont rendkívül könnyen észrevehetőek, ugyanis hatalmas testméretekkel rendelkeznek, átlagosan 160-180 centiméteresek. Nevüket pedig onnan kapták, hogy ha veszélyt érzékelnek, agresszíven viselkednek. Harapása – a többi siklófajéhoz hasonlóan – nem mérgező, de fájdalmas lehet.

Budapest és környéke számos remek kirándulóhelyet tartogat, így ne röstelljük felkeresni azokat egy-egy nyugodtabbnak ígérkező hétvégén. Remek családi program vagy baráti időtöltés lehet egy ilyen kis túrázás, emellett pedig érdekes élményeket is tartogathat számunkra.

A kerékpározás jótékony hatásai

A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert. Kerékpározás közben a légzésszám emelkedik és a szív munkája fokozódik: a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, ezáltal a vérkeringés élénkül, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalomban (de a sejtek oxigénigénye ezzel párhuzamosan az intenzív mozgás miatt természetesen emelkedik).

Melyik napszakban jobb edzeni?

Lelkesedésem szerencsére töretlen, de a napi időbeosztásaim azért megváltoztak. Éppen ezért éreztem egy idő után fontosnak azt, hogy felmérjem, melyik napszakban is menjek el edzeni: reggel vagy este? Már most lelövöm a poént, még nem sikerült választani, napi bioritmusom diktálja. Sajnos olykor azt is, hogy egyáltalán elmegyek-e edzeni. Szerencsére azért utóbbira jóval többször igen a válasz. Visszatérve eredeti kérdésünkhöz, reggel vagy este jobb edzeni, nem véletlenül nem találtam én se egyértelmű választ a kérdésre, mert nincs is. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt.

A túledzésről valójában

A túledzés egy folyamat, nem pedig egyetlen túlpörgetett edzés következménye. Tehát hiába darálsz le bicepszre 30 sorozatot egy edzés alatt, attól még nem leszel túledzett. Ezt mondjuk okos ötletnek sem nevezném, viszont túledzeni még nem fogod magad vele.

Okozhat-e egy hazai sportesemény “létszámbummot” az adott sportágnak?

A kérdés jelenleg Magyarországon eléggé túlpolitizált, de mi próbáljuk ettől távol tartani magunkat. Ha a címben megfogalmazott kérdésre röviden akarnék válaszolni, akkor egyértelműen azt kell mondanom, hogy nem. Azonban nem is ilyen egyszerű a válasz erre a kérdésre, mert például hogyha akad egy kiugró eredmény ezen a világversenyen, akkor az bizony fiatal tömegeket vonzhat egy népszerű sportág irányába.

Sportoljunk e a munkahelyen?

Ha fix munkaidőnk van, akkor a reggeli felkelés, a munkába menetel és az otthon, pláne ha család is van, háromszögében valljuk be nem mindig egyszerű a mozgást beleszorítani. Ennek persze egyik megoldása, hogy de bele kell, viszont ha van egy jólelkű, befektetni kész munkaadónk, akkor akár a munkahelyen is lehet biztosítani a testmozgást. Ez pedig egy jó befektetés, mert ezáltal a teljesítményünk nem kevesebb, hanem több lesz.