Menü

Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?

Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.

A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.

A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.

A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.

A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.

A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.

A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!

Forrás: www.iflscience.com

Újra veszélyben vannak a világ nagy sporteseményei

A járvány ismét erőteljesen felütötte a fejét szerte a kontinensen, sőt a világon is. Számos sportoló fertőződik meg, és egységesen, vezetők, sportolók és szurkolók is azt mondják, radikálisan máshogy kellene a sporteseményeket megrendezni, mert hamarosan lehet, hogy a jelenlegi formának már semmi értelme nem lesz. Kézilabdában például nagyon döcögősen indul a nemzetközi és a hazai szezon.

Pakolások zsíros hajra

A hamar zsírosodó haj sokak életét megkeseríti. Itt vannak azok a praktikák, amik segíthetnek, hogy hajad tovább őrizze szépségét.

Az alacsony ösztrogénszint jelei

Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormonunk, melynek megfelelő mennyisége elengedhetetlen a szervezet normál működéséhez.

Az alkohol lélekre gyakorolt hatásai

Ha a sörözés, borozás rendszeres, egy idő után visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz, méghozzá nem csupán a testi-lelki egészséget tekintve, de a családi, társadalmi kapcsolatokat is rombolóan. Akkor, ha valaki a mértéket nem tartja, és emellett az étkezésre sem fordít gondot, annál az ital romboló hatása még gyorsabban érvényesül.

Mérkőzések nézők nélkül

Lehet, hogy nekem amúgy is könnyebb nézők nélküli mérkőzéseket néznem a tévén keresztül, hiszen ritkábban járok élőben sporteseményekre, nem érint tehát tragédiaként, hogy most egy jó darabig amúgy sem tehetem. Több sportágban elindultak vagy folytatódtak a küzdelmek, a világon a legtöbb helyen egyelőre nézők nélkül. Vajon érdemes-e így folytatni hosszútávon, hónapokig, akár több mint egy évig? Egyes szakemberek szerint ugyanis lehetséges, hogy csak 2022-re áll helyre a világ, beleértve a sportéletet is. Ezáltal könnyen elképzelhető, hogy csupán akkor népesítik be ismét nézők a világ valamennyi sportlétesítményét. Igaz, egyre többen vannak a korlátozott létszám mellett.