Menü

Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?

Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.

A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.

A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.

A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.

A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.

A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.

A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!

Forrás: www.iflscience.com

Az anyajegyszűrés jelentősége

Az anyajegyszűrés (dermatológiai vizsgálat) alapvető szerepet játszik a bőrrák, különösen a melanóma korai felismerésében. Ez a fájdalommentes, nem invazív eljárás bőrgyógyász szakorvos által történik.

Természetes módszerek torokfájás és köhögés enyhítésére – bevált házi praktikák

A torokfájás és a köhögés az őszi–téli időszak leggyakoribb panaszai közé tartoznak, és bár sokszor nem igényelnek komoly orvosi kezelést, kellemetlenséget okozhatnak a mindennapokban. Szerencsére számos természetes módszer áll rendelkezésre, amelyek hatékonyan enyhíthetik a tüneteket és segíthetik a szervezet regenerálódását.

Hajhullás okai és megoldásai – mit tehetünk a dúsabb, egészségesebb hajért?

A hajhullás a lakosság jelentős részét érintő probléma, amely nemcsak esztétikai kérdés, hanem érzelmileg is megterhelő lehet. Bár napi 50–100 hajszál elvesztése teljesen normális, amikor a kihullott haj mennyisége tartósan meghaladja ezt, érdemes a háttérben meghúzódó okokat felderíteni.

A boka betegségeinek lelki háttere: a stabilitás, irány és önazonosság rejtett üzenetei

Az emberi test minden mozdulata mögött ott rejlik a lélek finom mintázata. A fizikai tünetek nem csupán biológiai folyamatok következményei, hanem gyakran annak a belső történetnek is a kivetülései, amelyet magunkban hordozunk. A boka, mint az egyensúly és irányváltás egyik legfontosabb szerve különösen érzékeny a pszichés terhelésekre. A testen betöltött szerepe szimbolikusan is jelentős: azt mutatja meg, milyen biztonsággal állunk a földön, mennyire merünk előre lépni, és hogyan viszonyulunk a saját életutunkhoz.

A gyomorszáj fájdalom enyhítése

A gyomorszáj tájéka sajátos helyet foglal el az emberi testen: nem csupán anatómiai régió, hanem egyfajta érzelmi központ, ahol a fizikai és lelki élmények szinte észrevehetetlenül fonódnak egymásba.