Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?
- Dátum: 2017.05.07., 19:45
- alvás, cirkadián ritmus, éjszakai bagoly, gén, kutatás, létforma, tudomány
Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.
A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.
A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.
A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.
A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.
A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.
A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!
Forrás: www.iflscience.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.